Az újrasúlyozás egy meglévő tervhez tér vissza
Újrasúlyozáskor a tényleges portfólióarányokat közelíted a korábban meghatározott célarányokhoz. Erre azért kerülhet sor, mert az eszközök eltérően teljesítettek, új pénz érkezett vagy pénzt vettél ki. A folyamat célja a tervezett kitettségek fenntartása. Önmagában nem ígér magasabb hozamot, és nem mondja meg, melyik piaci szegmens következik a nyertesek között.
A célsúlyok meghatározása külön döntés, amelyhez az időtáv, a pénzügyi cél és a veszteségviselő képesség tartozik. Ha ezek megváltoznak, a terv felülvizsgálata is indokolt lehet. Az alábbi arányok kizárólag a számolást szemléltetik, nem személyre szóló portfóliójavaslatok. Újrasúlyozási szabályt csak olyan célhoz lehet következetesen alkalmazni, amelyet előbb egyértelműen leírtál.
Egységes értékből számold a súlyokat
Minden eszköz aktuális értékét ugyanabban a pénznemben és lehetőleg azonos értékelési időpontra határozd meg. Az eszköz súlya az aktuális értéke osztva a teljes vizsgált portfólió értékével. A bekerülési ár a nyereség és az adózás vizsgálatához fontos lehet, de nem az aktuális súly képletének számlálója. A pénzeszközt is kezeld következetesen.
Saját példa: 600 000 forint A és 400 000 forint B eszköz kezdetben 60–40%-os arányt jelent. Ha A értéke 720 000-re nő, B pedig 400 000 marad, az összérték 1 120 000 forint. A súlya 64,29%, B súlya 35,71%. A súlyeltérés 4,29 százalékpont, nem 20 százalékpont: a 20% A saját árfolyamváltozása volt.
Eladás és vétel: mennyit kell átrendezni?
Az előző példában, változatlan összértéket feltételezve, a 60%-os A-cél 672 000 forintot jelent, a 40%-os B-cél pedig 448 000-et. Költségek nélkül ezért 48 000 forintnyi A eladása és ugyanennyi B vétele állítaná helyre az arányokat. Ez az átrendezés nem új befizetés, hanem a meglévő vagyonon belüli változás.
A tényleges megbízás eltérhet ettől az elméleti összegtől. Darabszámra kell kerekíteni, változhat az ár, és díjat is fizethetsz. Ha két ügylet összesen 2000 forintba kerülne, az már a portfóliót csökkentené, hacsak a díjra külön pénzt nem biztosítasz. Ilyenkor a célsúlyokat az új értékhez kell mérni. Egy számológép kerek eredményét ezért ne másold változtatás nélkül a megbízási képernyőre.
Új befizetéssel eladás nélkül is közelíthetsz
Az új pénzt a célhoz képest alulsúlyos eszköz felé irányítva csökkenthető az eladási igény. Saját példánkban a 720 000 forintos A-állomány akkor lesz ismét a teljes vagyon 60%-a, ha az összvagyon 1 200 000 forint. Ehhez 80 000 forint új befizetés és ugyanennyi B-vétel kell, változatlan árakat és nulla költséget feltételezve.
A befizetés utáni B-állomány 480 000 forint, a súlyok ismét 60–40%. Figyeld meg: ez a 80 000 forint különbözik az eladásos módszer 48 000 forintjától, mert most az összvagyon is nő. Ha csak 30 000 forint új pénz áll rendelkezésre, a teljes helyreállítás nem érhető el ezzel a lépéssel. A részleges közelítés és a pontos célarány elérése külön eredmény.
Naptári időpont vagy előre rögzített küszöb?
Naptári módszernél meghatározott időközönként kerül sor az újrasúlyozásra. Küszöbmódszernél a célhoz képesti eltérés váltja ki a lépést. Kombinálni is lehet őket: előre megadott napokon megvizsgálod a súlyokat, és csak megfelelően nagy eltérésnél kereskedsz. A választott ellenőrzési időpont és a kötelező ügylet nem feltétlenül ugyanaz.
A küszöb mértékegységét írd le pontosan. Saját szemléltetésben a 60%-os céltól öt százalékpontos felső eltérés 65%-os súlyt jelent. A célhoz képest 5%-os relatív eltérés viszont 63%-ot jelentene. A két szabály máskor jelez. Egyiket sem indokolt általánosan ideális értékként kezelni; a kereskedési költség és az elfogadható súlyeltérés alapján más szabály illeszkedhet más helyzethez.
A számlahatárok és az adózás is a terv részei
Az eladás járhat adózási következménnyel, amely az eszköztől, a számlától és az ügylet besorolásától függ. A befektetési szolgáltató díját, a spreadet és a devizaváltást az újrasúlyozásnál is számold ki. Egy összesítő táblázatban látott elméleti pénzmozgásból nem következik, hogy a különböző számlák között korlátlanul átteheted az összegeket.
TBSZ-en a gyűjtőév után főszabály szerint nem fizethető be új külső pénz, miközben a számlán belüli befektetések átrendezhetők. A TBSZ-ről történő kivét más művelet, mint egy értékpapír számlán belüli eladása. Több évjáratú TBSZ-nél ezért a teljes vagyon célarányát és az egyes számlák végrehajtható ügyleteit külön munkalapon kezeld. A szabályos transzfer és a pénzkivétel feltételeit külön ellenőrizd.
Ne csak a számlán látható sorokat számold
Két ETF jelentős részben ugyanazokat az értékpapírokat tarthatja. Ha pusztán a két termék közötti összeget állítod vissza, attól a mögöttes ország- vagy vállalati koncentráció változatlanul magas maradhat. A célsúlyokat ezért olyan kategóriákhoz rendeld, amelyek a ténylegesen szabályozni kívánt kockázatot írják le. A bróker márkaneve önmagában nem eszközosztály.
Hasznos egy külön változásnapló: mikor számoltál, milyen értékekből dolgoztál, mit jelzett a szabály, és miért történt vagy maradt el ügylet. Ha a következő héten az árfolyam újra elmozdul, ebből láthatod, hogy egy előre vállalt szabályt követtél-e. Az utólag kedvezőtlen piaci eredmény önmagában nem bizonyítja a számítás hibáját; a költséget, a súlyeltérést és a végrehajtást külön értékeld.
Végrehajtás előtti ellenőrzőlista
A munkalap először a kívánt értékváltozást mutassa, és csak utána készüljön belőle darabszámra kerekített megbízási terv. A várható díjakat írd a terv mellé, ne utólag keresd meg őket. Teljesülés után a tényleges kötési adatokkal számold újra a súlyokat. Ha eltérés marad, rögzítsd annak okát; nem minden kerekítési maradvány igényel újabb költséges ügyletet.
- Az összes célsúly együtt 100%, és a terv célja továbbra is érvényes.
- Az értékek egységes devizában és összehasonlítható időpontból származnak.
- A küszöbnél megkülönböztettem a százalékot és a százalékpontot.
- Kiszámoltam az új pénzzel és az eladással végzett változatot is.
- Ellenőriztem a díjakat, a számlakorlátokat és az adózási következményt.
- A végrehajtás után a tényleges értékekből készül új súlykimutatás.
