A szabály az összeget és az időpontot rögzíti
A dollar-cost averaging, röviden DCA, rendszeres időközönként azonos pénzösszeg befektetését jelenti, a piaci árfolyam aktuális irányától függetlenül. A név ellenére nem szükséges dollárt használnod. Ugyanez a szabály forintos vagy eurós megtakarításnál is értelmezhető. Az Investor.gov meghatározása szerint azonos összegből alacsonyabb ár mellett több, magasabb ár mellett kevesebb befektetési egységet vásárolsz.
A módszerhez előre megadható például egy havi összeg és a vásárlás tervezett napja. Ha minden hónapban utólag a legkedvezőbb napot választod ki, az már nem ugyanaz a rögzített ütemezés. A DCA azt rendezi, hogyan időzíted a pénz elhelyezését; önmagában nem mondja meg, melyik eszközt válaszd, mennyi kockázatot vállalj, vagy mekkora legyen a teljes portfólió részvényaránya.
Havi megtakarítás vagy meglévő összeg szétosztása?
Két eltérő helyzetet szokás rendszeres befektetésnek nevezni. Az egyikben havonta új jövedelemből képződik megtakarítás, így a következő havi pénz ma még nem áll rendelkezésre. A másikban egy nagyobb összeg már a számládon van, és tudatosan több időpontra osztod a befektetését. Az egyszeri befektetéssel való összehasonlításhoz ezt a különbséget tisztázni kell.
Meglévő pénz fokozatos elhelyezésekor a még be nem fektetett rész más eszközben vagy készpénzként várakozik. Ennek is lehet hozama, díja és kockázata. Folyamatosan keletkező havi megtakarításnál viszont nem helyes olyan egyszeri induló befektetést feltételezni, amelyre akkor még nem volt pénzed. A FINRA is külön kezeli ezt a két helyzetet a fokozatos befektetés lehetőségköltségének értelmezésénél.
Saját példa négy vásárlással
Képzeletbeli eszközből négy egymást követő hónapban 10 000 forintért vásárolsz. Az egységárak rendre 100, 80, 100 és 125 forint. A példában nincs díj, adó vagy osztalék, és minden mennyiség megvásárolható. A négy vétellel 100, 125, 100 és 80 egységet szerzel. Összesen 40 000 forintot helyeztél el, és 405 egységed lett.
A tényleges átlagos bekerülési ár 40 000/405, körülbelül 98,77 forint egységenként. Nem az egységárak egyszerű számtani átlaga, amely 101,25 forint lenne, mert nem azonos darabszámot vettél. A végső 125 forintos értékelési áron az állomány 50 625 forintot ér. A 10 625 forintos többlet ebben a fiktív, kedvező végű példában keletkezik; nem történeti teljesítmény és nem a módszer által ígért eredmény.
Az átlagár csökkenése nem zárja ki a veszteséget
Ha az előző példában megszerzett 405 egység ára később 70 forintra esik, az állomány 28 350 forintot érne. Ez 11 650 forinttal kevesebb a 40 000 forintos befizetésnél, azaz az összes befizetéshez képest 29,125%-os pénzbeli hiány. Az alacsonyabb átlagár mellett is jelentős veszteség maradhat. A rendszeresség nem javítja meg automatikusan a választott befektetés gazdasági kilátásait.
Az eszköz folyamatos vásárlása nem azonos a kockázatok szétosztásával. Ha ugyanazt az egyetlen részvényt veszed minden hónapban, továbbra is annak a vállalatnak a kockázatához kötődsz. A több eszközből álló portfólió összetételét külön kell megtervezni. A DCA az időbeli vásárlási szabály; a diverzifikáció és a későbbi újrasúlyozás ettől külön döntések, saját céllal és költségekkel.
Emelkedő piacon ára lehet a várakozásnak
Egy másik saját példában már az elején rendelkezésre áll 40 000 forint. Az eszköz induló ára 100, a következő vásárlási időpontban 125 forint. Egyszerre befektetve 400 egység lenne megvásárolható, amely a későbbi áron 50 000 forintot ér. Két egyenlő, 20 000 forintos részletben viszont először 200, később 160 egység gyűlik össze, végül 45 000 forint értékben.
A példa díjmentességet és a várakozó pénz nulla hozamát feltételezi. Az 5000 forintos különbség itt a későbbi belépés lehetőségköltségét szemlélteti. Eső árfolyampálya más eredményt adhat, és a pályát előre nem ismerjük. A Vanguard összehasonlítása is felhívja a figyelmet arra, hogy a fokozatos belépés miatt pénz marad a piacon kívül. Ez kompromisszum, nem általános szabály arra, melyik megoldás fog jobban teljesíteni.
Kis összegnél a minimumdíj különösen számít
Saját költségpélda: egy 10 000 forintos vételre 500 forint minimumjutalék jut. Ez a vételi ellenérték 5%-a. Egy 30 000 forintos vételnél ugyanaz az 500 forint körülbelül 1,67%. A ritkább, összevont vásárlás csökkentheti a relatív jutalékot, de közben módosítja a befektetés időpontját. A díjkülönbség ezért önmagában nem bizonyítja, hogy az egyik ütemezés minden szempontból kedvezőbb.
Nézd meg a devizaváltást, az esetleges rendszeres vételi program díját és a törtrészvények feltételeit is. Ha csak egész egységek vásárolhatók, maradványpénz képződhet, amit a következő hónapra át kell vezetni. A modellben rögzítsd, hogy a havi összeg a teljes kiadási keret vagy kizárólag az értékpapír ellenértéke. Az első esetben a díjak csökkentik a megvehető mennyiséget, a másodikban a havi tényleges kiadás lesz magasabb.
A rendszeresség nyilvántartást is jelent
Minden vásárláshoz mentsd el a dátumot, a pénznemet, a befektetett összeget, a díjat és a megszerzett mennyiséget. Az összes bekerülés és összes darabszám hányadosa megmutatja az átlagárat, de önmagában nem az évesített teljesítményt. A pénz különböző ideig dolgozott a portfólióban. Ha ezt figyelmen kívül hagyod, egy egyszerű kezdő–végérték számítás félrevezethet.
A tervben külön sor lehet a következő befizetésnek és az aktuális eszközarányoknak. Ettől még nem kell minden hónapban eladni a meglévő állományt; az új pénz elosztása önálló művelet. Időnként a vállalt havi összeget is vesd össze a ténylegesen rendelkezésre álló megtakarítással. Az automatizált vásárlás a végrehajtást ismétli, a költségvetés és a befektetési cél ellenőrzését nem végzi el helyetted.
Milyen feltételeket írj le induláskor?
A terv akkor ellenőrizhető, ha a szabályt előre rögzítetted, a tényleges műveleteket pedig utólag vissza tudod keresni. A saját helyzetedhez válassz összeget és időközt, ne egy korábbi grafikon legszebb vásárlási napjaihoz. A rendszeres befektetés folyamata mérhető; a jövőbeli nyereség nem garantálható.
- Új havi megtakarítást helyezek el, vagy meglévő pénzt osztok részletekre?
- Mi a fix összeg, a tervezett időpont és a választott eszközkör?
- A havi keret tartalmazza a díjat és a devizaváltást?
- Mi történik a maradványpénzzel vagy egy kimaradó befizetéssel?
- Milyen külön szabály követi a portfólió arányait?
- A teljesítmény értékelése figyelembe veszi a pénzmozgások időpontját?
