Ugrás a tartalomra
TŐZSDE. TUDÁS. NÉZŐPONT.
Szerkesztési elvek Hírlevél
A piacok mögött az összefüggés.
Keresés az oldalon

A mentett cikkeket ezen a böngészőn tároljuk.

KöltségekÚtmutató · 6 perc

Befektetési költségek hatása: levont díjak és elmaradó hozam

Egy éves költség hosszú távon nem csak a levont összegekkel csökkenti a vagyont. Saját példák mutatják meg a két költségszint összehasonlítását és a modell határait.

Két külön kérdés: mennyit vontak le, és mennyivel maradt kevesebb?

A számlán levont díjak összege és a befektetés hosszú távú költséghatása két külön mérőszám. Az első a tényleges levonásokat adja össze. A második azt vizsgálja, mennyivel lenne más a végső vagyon egy azonos befektetési pályán, a vizsgált díj nélkül. Pozitív hozam mellett a korábban levont pénz későbbi gyarapodása is hiányzik.

A SEC befektetői tájékoztatója ezért a kisebb, ismétlődő költségek idővel felhalmozódó hatására is felhívja a figyelmet. Ez az útmutató a hosszú távú következményt vizsgálja, nem egy konkrét alap teljes díjjegyzékét. Az alábbi számok saját, feltételezett példák. A költség nélküli összehasonlítás számítási viszonyítási alap, nem ígéret arra, hogy ugyanaz a szolgáltatás ingyen elérhető.

Az összehasonlításban csak egy változót módosíts

Két költségszint összevetése akkor mutatja meg önmagában a díj hatását, ha az induló összeg, a befizetések, az időtáv és a költségek előtti hozampálya azonos. Ha az egyik oldalon részvényt, a másikon készpénzt feltételezel, a különbség már nem pusztán költségkülönbség. A FINRA összehasonlító módszertana is használ olyan helyzeteket, ahol ugyanazon befektetés eltérő díjazását vizsgálják.

A költséghatás-kalkulátorban az A és B jelölés két kézzel megadott éves költségszintet jelent. Nem szolgáltatói rangsor, és nem tölt be személyes szerződéses díjakat. A magasabb díjú megoldás más szolgáltatást is tartalmazhat; ennek értékét a képlet nem méri. A modellezett különbség azt az összeget teszi láthatóvá, amely mellett a szolgáltatások tartalmát külön lehet mérlegelni.

Saját példa: egymillió forint húsz évre

Induljunk egymillió forintból, további befizetés nélkül. A feltételezett éves effektív hozam költség előtt 5%, az időtáv húsz év. Az A esetben 0,3%, a B esetben 1,5% éves vagyonarányos költséget adunk meg. Adó, infláció, devizaátváltás, egyszeri vételi díj és más tétel nincs ebben a modellben. A hozam állandó feltételezés, nem egy termék várható vagy garantált teljesítménye.

A havi elszámolással számított végérték A esetben körülbelül 2 498 556 forint, B esetben 1 961 149 forint. A különbség mintegy 537 407 forint. Ezt nem kapjuk meg úgy, hogy az induló egymilliót megszorozzuk az 1,2 százalékpontos díjkülönbséggel és húsz évvel. A levonás alapja és a később tovább növekvő összeg minden időszakban változik.

Mi történik a modell egyetlen hónapjában?

Először az adott hónap eleji vagyon növekszik a feltételezett havi hozammal. Ezt követi a vagyonarányos költség levonása, majd a hónap végi új befizetés hozzáadása. A friss befizetés így csak a következő hónaptól vesz részt a növekedésben és a díjlevonásban. Más időzítéshez más eredmény tartozhat, ezért a hónap végi szabályt az összehasonlítás mindkét oldalán megtartjuk.

Az éves effektív hozam havi növekedési szorzója (1 + r)^(1/12), a díj utáni megtartási szorzó (1 − f)^(1/12), ahol r és f tizedes alakú ráta. Új befizetés nélkül egy teljes év szorzója ezért (1 + r) × (1 − f). Az 5% és 0,3% példában ez 1,04685, vagyis 4,685% modellezett éves nettó növekedés; nem egyszerűen 5 mínusz 0,3.

A levont díj és a későbbi hozamhatás szétválasztása

Az A példában húsz év alatt hozzávetőleg 98,5 ezer forintot von le díjként a havi modell. A díjmentes viszonyítási pályához képesti végső vagyonkülönbség körülbelül 154,7 ezer forint. A kettő közötti 56,2 ezer forint a korábbi levonásokhoz kapcsolódó későbbi hozamhatás. Ez nem egy további számla vagy rejtett jutalék: a két számítási pálya különbségének része.

A felbontás a választott hozamfeltételezéshez tartozik. Nulla hozam mellett nincs későbbi hozamhatás, így a vagyonhiány megegyezik a levonások összegével. Negatív feltételezett hozam mellett a későbbi hozamhatás előjele negatív is lehet, mert a korábban kivont pénzt már nem éri további esés. Ettől a díjjal terhelt pálya végértéke még alacsonyabb a díjmentesénél: a díj nem válik nyereséggé.

Melyik költséget lehet egyetlen éves százalékkal közelíteni?

A modell ismétlődő, vagyonarányos költségre alkalmas szemléltetés. Egy fix havi számladíj, minimumjutalék, egyszeri transzferdíj vagy teljesítménytől függő díj más szabályt követ. Ezeket nem lehet minden portfólióméretnél ugyanazzal az éves százalékkal pontosan leírni. A tényleges termék napi, havi vagy más elszámolása is eltérhet az itt választott geometrikus havi modelltől.

Az MNB a szolgáltatók díjainak és költségeinek előzetes megismerését hangsúlyozza. Különítsd el a terméken belüli költséget és a számlán felszámított tételt. Ha a megadott hozam már tartalmaz egy levonást, ugyanazt ne add hozzá ismét költségként. Az ETF-ek költségtípusairól szóló külön útmutató segít az alapadatok összegyűjtésében; itt ezek hosszú távú következményét vizsgáljuk.

A hosszabb időtáv érzékenyebbé teszi a feltételezéseket

A húsz évre kapott eredmény nem helyettesíti a következő év tényleges díjkimutatását. A szolgáltatás ára, a vagyon nagysága és a befizetési szokás is változhat. Érdemes ugyanazt a költségpárt több időtávon és több feltételezett hozammal megvizsgálni. A cél annak felismerése, melyik változó mennyire befolyásolja a számítást, nem a legnagyobb elméleti megtakarítás bemutatása.

Ha szolgáltatóváltást mérlegelsz, a jövőbeli díjkülönbség mellé külön tételként kerülhetnek az átállás egyszeri költségei és feltételei. A hosszú távú modell önmagában nem mondja meg, hogy most érdemes-e váltani. A jelenlegi eszközök hozzáférhetőségét, a szolgáltatás tartalmát és a személyes szerződést is ellenőrizni kell. Az adózási következményeket ez a kalkuláció nem számítja ki.

Mit ments el az összehasonlítás mellé?

A megismételhető számításhoz a feltételezések legalább olyan fontosak, mint a végső különbség. A kerekített forintértékek szemléltetnek; az összesítés kerekítetlen köztes értékekből készül. Egy elmentett eredmény később csak akkor értelmezhető, ha az alapjául szolgáló díjszabás és időzítés is ismert.

  • Induló összeg, havi befizetés és a vizsgált időtáv.
  • A költségek előtti hozam feltételezése és az éves díjak forrása.
  • A hó végi befizetés és a havi díjlevonás szabálya.
  • A ténylegesen modellezett levonások és a teljes vagyonhatás külön sora.
  • A kihagyott egyszeri költségek, adók és devizahatások felsorolása.
  • Az összehasonlítás dátuma és legalább egy eltérő forgatókönyv.

Kapcsolódó útmutatók és eszközök

Olvasd tovább a témát

Teljes tudástár