Ugrás a tartalomra
TŐZSDE. TUDÁS. NÉZŐPONT.
Szerkesztési elvek Hírlevél
A piacok mögött az összefüggés.
Keresés az oldalon

A mentett cikkeket ezen a böngészőn tároljuk.

RészvényekÚtmutató · 6 perc

Részvényhozam számítása: árfolyam, osztalék, díjak és deviza

A grafikon emelkedése nem egyenlő a számlád eredményével. Számold végig a vételt, az eladást, a jóváírásokat és a forintra váltást egy saját példán.

Előbb határozd meg, minek az eredményét méred

A részvény árfolyamhozama azt mutatja, mennyit változott az egységár két időpont között. A befektető eredményében azonban az osztalék, a vételi és eladási költség, valamint a választott pénznem is számít. A FINRA hozamszámítási útmutatója ezért a vételár mellett a díjak és a kifizetett jövedelem figyelembevételét is hangsúlyozza. Más kérdés a részvény teljesítménye, és más a saját számládon megmaradó pénz.

Írd a számítás tetejére az időszakot, a devizát és azt, hogy már lezárt vagy még nyitott befektetést vizsgálsz. Egyetlen vétel és teljes eladás könnyen követhető. Több vétel, részleges eladás vagy újrabefektetett osztalék esetén részletesebb pénzmozgáslista szükséges. Az alábbi saját példák egy egyszerű ügyletből indulnak ki, és nem egy konkrét vállalat tényleges teljesítményét mutatják.

Gyűjtsd össze a pénzmozgásokat a bizonylatokból

A bekerülési összeghez a darabszám és a tényleges vételi egységár szorzatát használd, majd add hozzá a vásárláshoz kapcsolódó díjat. Az eladási oldalon az ellenértékből vond le az eladás díját. A grafikon záróára helyett a kötésbizonylaton szereplő végrehajtási ár az alapadat. A számlavezetési vagy egyéb közös költséghez előre meghatározott felosztási szabály kell, ha több eszközt tartasz.

Az osztaléknál jegyezd fel a jóváírás napját, pénznemét és tényleges összegét. Ha a kivonat bruttó kifizetést és levonást is mutat, ne add hozzá a bruttó és nettó értéket egyszerre. A visszaigénylések és későbbi korrekciók külön pénzmozgások. A nyilvántartás célja, hogy ugyanaz az összeg pontosan egyszer szerepeljen, és a végeredmény összevethető legyen a számla változásával.

Saját példa: 10% árfolyam-emelkedés mellett más a hozam

Tegyük fel, hogy 100 részvényt vásárolsz darabonként 50 dollárért, 5 dollár vételi díj mellett. Később mindet eladod 55 dolláron, ismét 5 dollár díjjal. Közben összesen 100 dollár osztalékot írnak jóvá a számládon. A példában nincs más költség vagy további pénzmozgás; a 100 dollár a tényleges jóváírás, nem egy később még csökkentendő bruttó összeg.

A bekerülés 100 × 50 + 5 = 5005 dollár. Az eladás után 100 × 55 − 5 = 5495 dollár marad, ehhez jön a 100 dollár osztalék. A pénzbeli eredmény 590 dollár; a bekerüléshez viszonyítva 590/5005, vagyis körülbelül 11,79%. Az egységár közben 10%-kal nőtt. A két százalék azért különbözik, mert az egyik csak az árat, a másik a felsorolt pénzmozgásokat is méri.

A nettó szó mellé írd oda, mit vontál le

A díjakkal csökkentett eredmény nem feltétlenül minden adó utáni, végleges eredmény. A példában az osztalék tényleges jóváírásával számoltunk, de nem modelleztünk további személyes adókötelezettséget. Egy költségösszesítésben ezért pontosabb megnevezés a felsorolt díjak utáni eredmény, mint a magyarázat nélküli nettó profit. Az adózási besorolás és a bevallás más feladat, mint az itt bemutatott pénzügyi összeadás.

Az alapkezelési költséget sem kell minden helyzetben még egyszer levonni. Ha egy ETF költségekkel már csökkentett tényleges piaci értékéből indulsz ki, ugyanazt az alapbeli költséget ne számold el újra külön készpénzkiadásként. A bróker ténylegesen levont jutaléka viszont külön tétel lehet. Minden sor mellé írd oda, hogy külön fizetett összeg vagy az értékben már megjelenő hatás.

Ugyanez az ügylet forintban

Bővítsük az előző saját példát: a vétel teljes 5005 dolláros kiadását 400 forintos dolláráron finanszíroztad; a 5495 dolláros eladási bevételt 380 forintos árfolyamon váltottad vissza. A 100 dollár osztalékot a jóváíráskor 390 forintos árfolyamon forintosítottad, majd kamat nélkül tartottad. Ezek feltételezett tényleges váltási árak; külön devizaváltási díjjal ebben a modellben nem számolunk.

Az induló kiadás 2 002 000 forint, az eladásból 2 088 100 forint, az osztalékból 39 000 forint érkezik. Az eredmény így 125 100 forint, a kezdő kiadás körülbelül 6,25%-a. Ez eltér a dollárban kapott 11,79%-tól. Ha az osztalékot dollárban tartottad volna a végéig, más árfolyamon kellene értékelni: a tényleges pénzkezelési történetet kell követned.

Nyitott pozíciónál becsült értéket látsz

Eladás előtt az eredmény még értékelésen alapul. Egy képernyő utolsó kötési ára nem ígéri, hogy az egész állomány azon az áron eladható. Ha becsült kiszállási eredményt számolsz, jelöld a használt ár típusát és az eladás várható díját. A piaci ár és a devizaár közben változhat, a tényleges eladás pedig több kötésben történhet meg.

Egy részvényfelaprózásnál a darabszám és az egységár együtt módosulhat. Ha csak az egységárat hasonlítod a korábbihoz, téves veszteséget mutathatsz ki. Az osztalékot újrabefektető művelet szintén növelheti a darabszámot; a végső állományértékben már benne lévő új részvényeket és az azok vásárlására elköltött osztalékot ne számold kétszer bevételként. A bizonylatok segítenek ezeket szétválasztani.

Több befizetésnél nem elég a kezdő és a záró egyenleg

Saját egyszerű ellenpélda: egy számlán egymillió forintról kétmillióra nő az egyenleg, de közben egymillió forint új pénzt fizettél be. Ebből még nem következik 100%-os befektetési hozam. A pénzbeli változás, a befizetés és a teljesítmény külön tétel. Minden külső befizetést és kivétet dátummal együtt tarts nyilván, ha a teljes portfólió eredményét vizsgálod.

Az egyetlen vételhez készült hozamkalkulátor ezért meghatározott kérdésre válaszol. Havi befektetések teljesítménye pénzmozgásokat is kezelő módszert igényel; az évesítés sem javítja ki a rosszul megadott alapadatot. Egy hároméves teljes hozamot pedig ne hasonlíts közvetlenül egy másik befektetés egyéves hozamához. Azonos időszak, pénznem és költségkezelés mellett lesz hasznos az összevetés.

Ellenőrzőlista a hozamkalkulátorhoz

A kalkuláció végén az eredményt a saját pénzmozgáslistáddal egyeztesd. A hiányzó díj vagy ismeretlen devizaár nem automatikusan nulla. Ha valamelyik értéket csak becsülni tudod, mentsd el a feltételezést is, hogy később a tényleges bizonylattal helyettesíthesd.

  • Tényleges darabszámot és végrehajtási árakat adtam meg.
  • A vételi és eladási díjat pontosan egyszer számoltam el.
  • Az osztalék és az újrabefektetés kezelése következetes.
  • A forintszámítás a tényleges váltási vagy értékelési időpontokat követi.
  • Látszik, mi realizált eredmény, és mi becslés.
  • Feltüntettem a kihagyott adókat, díjakat és pénzmozgásokat.

Kapcsolódó útmutatók és eszközök

01
SZÁMOLJ A SAJÁT ADATAIDDAL

Hozam és devizahatás

Vételi és eladási ár, díjak, osztalék és deviza: lásd külön az eredmény részeit.

Kalkulátor megnyitása ↗

Olvasd tovább a témát

Teljes tudástár