Azonnal vennél vagy eladnál?
A bid a legjobb elérhető vételi ajánlat, az ask vagy offer a legjobb eladási ajánlat. Ha a kijelzett ajánlatot azonnal elfogadva vásárolsz, az eladási oldalon keresel ellenfelet; ha eladsz, a vételi oldal releváns. Az Investor.gov részvényekre adott meghatározása is a vevő által fizetett legmagasabb és az eladó által elfogadott legalacsonyabb árat különíti el.
A banki vételi és eladási árfolyam szintén a szolgáltató nézőpontjából szokott szerepelni. Euró forintra váltásakor a szolgáltató eurót vesz tőled, forintból euró vásárlásakor eurót ad el neked. Az alkalmazás saját gombfelirata ettől eltérő nézőpontot követhet, ezért az elfogadás előtti végösszeget is olvasd el. A devizapár iránya, a tranzakció típusa és az ajánlati oldal együtt határozza meg, mit kapsz.
A spread két ár közötti különbség
Saját, fiktív részvényjegyzésünk vételi ára 99,80 euró, eladási ára 100,20 euró. A spread 0,40 euró, a két ajánlat középértéke 100 euró. A középárhoz viszonyított teljes spread 0,40%. Az egyszeri, 100,20 eurós vétel középárhoz mért eltérése ebben a szimmetrikus példában 0,20%. A teljes spread és az egyszeri vételi eltérés nem ugyanaz a százalék.
A középár számított viszonyítási pont, nem feltétlenül olyan ajánlat, amelyen valóban köthetsz. A legutolsó ügylet ára pedig egy korábbi tranzakcióhoz tartozhat, ezért eltérhet mindkét jelenlegi ajánlattól. Egy késleltetett grafikon és a kereskedési felület pillanatnyi ajánlata összevetve további eltérést mutathat. A költség becsléséhez ugyanabból az időpontból és ugyanarra a termékre származó adatokat használj.
Az oda-vissza ügylet szemlélteti a különbséget
A fenti változatlan jegyzésen 100 darab részvény megvétele 10 020 euróba kerülne, azonnali eladása pedig 9980 eurót hozna, jutalék nélkül. A különbség 40 euró. A 10 000 eurós középértékhez képest ez 0,40%; a ténylegesen kifizetett 10 020 euróhoz képest körülbelül 0,3992%. Még a százalék nevezőjét is meg kell nevezni ahhoz, hogy két költségadatot összehasonlíts.
A példa feltételezi, hogy mindkét oldalon végig elegendő mennyiség áll rendelkezésre, és közben az ajánlatok nem változnak. A valós oda-vissza ügylet eredményében már piaci mozgás is szerepelhet. Ezért a későbbi eladási veszteséget nem lehet automatikusan teljes egészében spreadnek nevezni. A szemléltetés célja az ajánlati oldalak különbsége, nem egy végrehajtandó kereskedési művelet ajánlása.
Nagyobb mennyiségnél mélyebbre nyúlhat az ajánlati könyv
Egy másik saját példában 100 részvényt szeretnél venni. A legjobb eladási ajánlaton 40 darab érhető el 100,10 eurón, a következő árszinten pedig további 60 darab 100,20 eurón. Változatlan ajánlatokat és teljes végrehajtást feltételezve az ellenérték 40 × 100,10 + 60 × 100,20 = 10 016 euró. Az átlagos végrehajtási ár így 100,16 euró, nem a legfelső sorban látható 100,10.
Ha a megfigyeléskori középár 100 euró volt, az egyszeri vétel ehhez viszonyított eltérése 16 euró, jutalék előtt. A CME ajánlati könyvről szóló módszertana is külön kezeli a meghatározott mennyiség megvásárlásának költségét és a legjobb árszintet. A szűk kijelzett spreadből ezért nem következik, hogy bármilyen nagyságú megbízás ugyanilyen kis költséggel teljesül. A mennyiség a megfigyelés lényegi része.
A jutalékot add hozzá, a spreadet ne vond le kétszer
Maradjunk a 10 016 eurós tényleges vételnél, és feltételezzünk további 4 euró jutalékot. A kiadás 10 020 euró. A 10 000 eurós középértékhez képest összesen 20 euró, vagyis 0,20% az eltérés: 16 euró végrehajtási árkülönbség és 4 euró külön díj. Ha a teljes vételi kiadásból számolsz eredményt, az árba már beépült 16 eurót ne vond le még egyszer.
Devizaváltásnál ugyanez a logika használható. Saját példában 1000 euró vásárlása 402 forintos eladási ár és 500 forint külön díj mellett 402 500 forintba kerül. Az összes kiadás alapján számolt effektív váltási ár 402,50 forint eurónként. Két ajánlatot így azonos kézhez kapott összegre hasonlíthatsz össze. A szolgáltató minimumdíja, kerekítése vagy összegsávja miatt más váltási összeghez más sorrend adódhat.
A likviditás és az időpont változtathat a spreaden
A jegyzés folyamatosan alakulhat, ahogy új ajánlatok érkeznek vagy korábbiak eltűnnek. Az ajánlati könyv pillanatfelvétel, nem a teljes napra érvényes tarifa. Az amerikai SEC a rendes kereskedési időn kívüli ügyleteknél külön említi az alacsonyabb kereskedési érdeklődést, a szélesebb spreadet és azt, hogy egyes részvényeknél ajánlat sem feltétlenül található. A konkrét piac és a kereskedési szakasz ezért számít.
Egy hír utáni gyors mozgás vagy ritkán kereskedett eszköz eltérő helyzet lehet, mint egy nyugodt, forgalmas időszak. Ebből nem következik minden napra garantált legolcsóbb perc. Ha rendszeresen összehasonlítasz végrehajtást, több, előre kijelölt időpontban és azonos mennyiségre gyűjts adatot. A legkedvezőbb egyetlen pillanat kiválasztása torz képet adna a ténylegesen vállalható költségről.
Mire jó a limitár, és mire nem?
Vételi limitáras megbízásnál az elfogadható legmagasabb egységárat adod meg. Ha 100,10 eurós limitet választasz, az ennél drágább ajánlatokat nem szabad a limit megsértésével megvenni. Az előző, kétszintű példában azonban ettől még nem biztos, hogy mind a 100 darab teljesül: a kedvezőbb árszinten csak 40 darabot feltételeztünk. Az ajánlati sorban más megbízások is előtted állhatnak.
A limitár tehát árkorlát, nem végrehajtási garancia. A piaci megbízás végrehajtási ára pedig eltérhet a korábban látott utolsó kötéstől. A spread közepére tett ajánlat sem jelent biztos kötést, hiszen ellenoldali résztvevőnek kell elfogadnia. Döntés előtt a megbízás érvényességét, a részleges teljesülést és a díj felszámításának módját is nézd meg a bróker feltételei között.
Egy használható költségfeljegyzés mezői
A becslés és a tényleges kötés közötti eltérést csak akkor tudod visszafejteni, ha megőrzöd a kiinduló ajánlatokat. A spread fontos részadat, de a teljes kiadás nem olvasható ki egyetlen százalékból. Az alábbi mezők különválasztják a látható piaci különbséget, a mennyiségi hatást és a külön felszámított díjakat.
- Instrumentum, piac, jegyzési pénznem és pontos időpont.
- Vételi és eladási ár, mindkét oldalon elérhető mennyiséggel.
- Tervezett mennyiség és a megbízás típusa.
- Viszonyítási középár vagy más egyértelmű referencia.
- Tényleges átlagos végrehajtási ár és teljes ellenérték.
- Külön jutalék, váltási díj és a végső teljes pénzmozgás.
