Mekkora ügyletet, mennyi idő alatt, milyen áron?
A piaci likviditás azt fejezi ki, mennyire lehet az adott eszközt a kívánt időben és mennyiségben megvenni vagy eladni, jelentős árhatás nélkül. Ez több kérdés egyszerre. Egy kis ügylet könnyen teljesülhet, miközben ugyanott egy nagyobb megbízás már több árszintet érint. Az is számít, mennyire sürgős a végrehajtás, és milyen ellenoldali ajánlatok érhetők el.
A FINRA oktatási anyaga szerint a szűk vételi–eladási rés utalhat jó likviditásra, de önmagában nem ad teljes képet. A kereskedési idő, a piaci stressz és az eszköz jellemzői is számítanak. Ebben a cikkben a látható spreadet, a saját ügylet árhatását és a viszonyítási árhoz mért csúszást külön kezeljük, kitalált, díjak nélküli számolási példákon.
A spread csak a könyv tetejét foglalja össze
Saját példánkban a legjobb vételi ajánlat 99 forint, a legjobb eladási ajánlat 101 forint. A kettő közötti spread 2 forint, a számtani középár 100 forint. Ha egy darabot azonnal veszünk a 101 forintos oldalon, a középárhoz képesti eltérés 1 forint. Ez a viszonyítás azonban még nem mutatja meg, mennyi darab vásárolható ugyanennyiért.
A középár nem biztos végrehajtási lehetőség. Ha a felület előző kötést vagy napi zárást mutat, ahhoz képest más eltérés adódhat. Ezért a spreadet, a kereskedés külön díját és a kiválasztott viszonyítási ártól való távolságot külön sorban érdemes felírni. A spread részletes jelentését a korábbi útmutató magyarázza; itt a rendelkezésre álló mennyiséggel együtt vizsgáljuk.
A saját méret hatása: egy statikus könyv végigjárása
Tegyük fel, hogy a 101 forintos eladási árszinten 50 darab, 102 forinton további 100 darab vár. Száz darab vételéhez az első ötven 5 050 forintba, a második ötven 5 100 forintba kerülne. Az összeg 10 150 forint, az átlagár 101,50 forint. A teljes száz darabra így nem érvényes a felső sor 101 forintos ára.
A középárhoz képesti 1,50 forintos eltérés ebben a változatlan könyvben 1 forint fél spreadre és 0,50 forint mélységi többletre bontható darabonként. Ez saját szemléltető felbontás, nem minden szolgáltató költségkimutatásának szabványa. A CME módszertana szintén további árszintekkel számol, amikor a megadott mennyiség nem fér el a könyv tetején. Az eredmény nem tartalmaz időközbeni piaci mozgást vagy brókerdíjat.
A csúszáshoz előbb viszonyítási árat kell választani
Csúszásnak, vagy slippage-nek egy előre meghatározott viszonyítási ár és a tényleges végrehajtási ár eltérését nevezzük. Vételnél a magasabb teljesülési ár kedvezőtlen, az alacsonyabb kedvező eltérés lehet. A viszonyítás lehet például a döntéskor látott eladási ár vagy a megbízás beérkezésekor rögzített középár. A választást le kell írni, különben két százalékos adat nem összehasonlítható.
Ha az előző példában 101 forint volt az előre választott referencia, a 101,50 forintos átlagár száz darabra 50 forint kedvezőtlen eltérés. Ha 100 forintos középárhoz mérünk, ugyanaz az ügylet 150 forint eltérést ad. Egyik szám sem önmagában helyesebb: mást mérnek. A jutalékot nem adjuk hozzá és nevezzük át észrevétlenül árfolyamcsúszásnak; a teljes pénzügyi eredményben külön vesszük figyelembe.
Az időközbeni ármozgás külön történet
A piaci megbízás továbbítása és teljesülése között a piac is elmozdulhat. A SEC hangsúlyozza, hogy az utolsó kötési ár nem feltétlenül egyezik a következő piaci megbízás árával. Ha a döntéskor 101 forintot láttál, de a megbízás beérkezésekor már 102 forint az eladási oldal, akkor az eltérés egy része időközbeni változásból eredhet, nem pusztán a saját mennyiségből.
Két pillanatképből azonban nem lehet pontosan bizonyítani, hogy a későbbi elmozdulás melyik részét okozta a saját ügylet, más szereplők megbízása vagy egy új hír. A valódi piaci árhatás oksági kérdés. A statikus könyves példa csak azt mutatja meg, hogyan romolhat az átlagár az elérhető szintek elfogyasztásakor. Ezt ne keverd össze egy biztos, utólagos magyarázattal minden kedvezőtlen teljesülésre.
Nagy forgalom mellett is változhat a likviditás
A forgalom múltbeli kötések összege, a mélység pillanatnyi látható kínálat. Egyik sem önmagában dönti el a következő megbízás eredményét. A CME több mérőszámot összevető elemzése szerint a könyv feltöltődésének sebessége és a tényleges végrehajtások minősége is fontos. Kis látható sor gyors újratöltődéssel több ügyletet szolgálhat ki; nagy sor eltűnhet, mielőtt odaérsz.
A nyitvatartáson kívüli szakaszban vagy rendkívüli piaci helyzetben más szereplők és mennyiségek lehetnek jelen. Emiatt két időpont spreadje csak az időszak és a mennyiség megjelölésével hasonlítható össze értelmesen. A napi átlagforgalom kényelmes háttéradat, de nem rendelkezésre álló készlet. A saját szükséges ügyletméret és a tényleges hozzáférhető piac nélkül a „likvid” jelző túl általános marad.
Az árkorlát és a várakozás más kockázatot vállal
A limitáras megbízás határt szab a vállalt árnak, de nem garantál teljesülést. A FINRA leírása szerint vételi limit csak a megadott áron vagy olcsóbban, eladási limit azon vagy drágábban teljesülhet. Ha nincs megfelelő ellenoldal, a megbízás részben teljesülhet vagy függőben maradhat. A konkrét érvényesség és részleges teljesülés kezelését a szolgáltató beállításai határozzák meg.
Így az ár feletti nagyobb kontroll nem szünteti meg a likviditási kockázatot, hanem más döntési helyzetet hoz létre. A várakozás alatt az ár eltávolodhat, vagy a tervezett mennyiség egy része nem kerül a számlára. A cikk nem választ helyetted megbízástípust. A cél, hogy a sürgősség, árhatár, mennyiség és elmaradó teljesülés következménye külön megfontolható legyen.
Egy ellenőrizhető végrehajtási feljegyzés
A megbízás értékeléséhez érdemes együtt rögzíteni az eszköz azonosítóját, a piacot, pénznemet, tervezett mennyiséget, időpontot és az előre választott referenciaárat. A teljesülés után a részkötések mennyiséggel súlyozott átlagára hasonlítható ehhez. A jutalék, devizaváltás és más külön költség önálló tétel; a teljes ügyleti eredményt a részvényhozamról szóló útmutató tárgyalja.
Ha az adat késleltetett, ezt a feljegyzésben is jelöld. Egy percekkel régebbi képernyőhöz mért eltérés nem ugyanazt jelenti, mint a beérkezési időben megfigyelt jegyzéshez mért különbség. Az ajánlati könyvről szóló cikk a pillanatkép korlátait részletezi. Az értékelhető eredmény nem feltétlenül egyetlen szám: lehet egy világosan leírt tartomány és annak felsorolása is, amit a rendelkezésre álló adatból nem tudunk eldönteni.