Először azt döntsd el, mit szeretnél összehasonlítani
Az S&P 500 és a Nasdaq-100 két külön szabályrendszer szerint összeállított részvénypiaci index. Az egyik ismerete nem helyettesíti a másik módszertanának elolvasását. Az összevetésnek nem kell azzal végződnie, hogy valamelyik minden helyzetben jobb: előbb a lefedett vállalatokat, a súlyokat és a meglévő befektetéseiddel való átfedést érdemes tisztázni.
Ebben az útmutatóban a 2026. október 12-én ellenőrzött hivatalos leírásokra támaszkodunk. Nem közlünk élő taglistát, aktuális legnagyobb súlyokat vagy jövőbeli hozamcélt. Ezek helyett újra használható ellenőrzési módszert adunk. A pontos összetételt mindig az összehasonlítás választott napjára töltsd le; a két adatlap dátuma egyezzen.
Mit mér az S&P 500?
Az S&P 500 az amerikai nagyvállalati részvénypiac mérésére szolgál. Nem pusztán a tőzsdei érték szerinti sorrend automatikus első ötszáz eleme: a módszertan jogosultsági feltételeket és indexbizottsági kiválasztást is tartalmaz. A bekerülésnél többek között a méret, a likviditás és a pénzügyi életképesség is szerepet kap. A speciális vállalati eseményekhez külön szabályok tartoznak.
A súlyozás a közkézhányaddal korrigált piaci értékre épül. Ebből következik, hogy a sok tag nem egyenlő arányú részesedést jelent. Az S&P 500 elnevezést ezért ne értelmezd úgy, mintha minden vállalat a kosár egy ötszázadát adná. A sok kisebb súlyú részvény együtt sem feltétlenül ellensúlyoz néhány nagyon nagy szereplőt.
Mit mér a Nasdaq-100, és mit nem?
A Nasdaq-100 a Nasdaqon jegyzett legnagyobb nem pénzügyi vállalatok meghatározott körét követi. A módszertan módosított piaciérték-súlyozást használ, korlátozó szabályokkal. A tagok kiválasztása és a súlyok kiszámítása elkülönül: a 2026-os leírás például a kis közkézhányadú papírok súlyozásánál külön korlátozást alkalmaz. Éves összetétel-felülvizsgálat és negyedéves újrasúlyozás mellett rendkívüli változások is lehetségesek.
Ez nem kizárólag technológiai vállalatokból álló index, és nem azonos a Nasdaq Composite-tal. A Composite szélesebb Nasdaq-kört mér, pénzügyi vállalatokat is tartalmazhat. A Nasdaq-100 nevében szereplő számot se használd egy napi értékpapírdarabszám igazolására: több részvénysorozat és módszertan szerinti átmeneti esemény is befolyásolhatja a listát. A pontos tagságot dátumozott adatból ellenőrizd.
A koncentrációt számold ki, ne a nevéből következtesd
A koncentráció vizsgálatához add össze a legnagyobb öt vagy tíz vállalat súlyát, majd nézd meg az ágazati megoszlást. Ugyanazt az ágazati osztályozást használd, vagy jelezd az eltérést. Egy index sok ágazati címke mellett is erősen függhet néhány hasonló üzleti modelltől, ezért a vállalatok bevételi forrásainak áttekintése is hasznos.
Saját, kitalált összehasonlításunkban az A kosár legnagyobb vállalata 6%, a B kosáré 10%. Ha kizárólag ez a vállalat veszít 20%-ot, minden más változatlan, az egyszerű közvetlen hatás A-nál −1,2, B-nél −2 százalékpont. Ez nem S&P- vagy Nasdaq-adat és nem árfolyam-előrejelzés: azt mutatja meg, miért fontosabb a tényleges súly, mint az index neve. A valóságban más papírok is mozognak, és a súlyok folyamatosan változnak.
Két index követése nem feltétlenül két független kitettség
Két külön nevű indexben lehetnek közös vállalatok. Ha mindkettőt követő alapod van, ugyanahhoz a céghez két úton is kapcsolódhatsz. Az Investor.gov ezért több alap tartásánál is a mögöttes állomány ellenőrzését javasolja. A portfólió elemeinek darabszáma nem ad választ a tényleges diverzifikációra.
Saját példánkban a vagyon 60%-a az A alapban, 40%-a a B alapban van. Egy közös vállalat súlya bennük 7%, illetve 9%. A teljes állományban a vállalathoz kapcsolódó arány 0,60 × 7% + 0,40 × 9% = 7,8%. Ha közvetlen részvényt is tartasz ugyanebből a cégből, azt külön hozzá kell számolni a teljes vagyonra vetítve. Ezt a munkalapot vállalatonként vagy ágazatonként is elkészítheted.
A múltbeli hozamhoz azonos mérce szükséges
Az összehasonlításhoz válassz azonos kezdő- és zárónapot, devizát, valamint hozamváltozatot. Árindexet ne állíts szembe egy osztalékot újrabefektető teljeshozam-indexszel úgy, mintha kizárólag a részvényválasztás különbségét mérnéd. Egyetlen kedvező kezdőnap mellett nézz meg több, előre rögzített időszakot is, és jegyezd fel a közbenső visszaeséseket.
A végpontok önmagukban nem írják le az utat. Saját számpéldánkban egy 100-ról 70-re eső, majd 105-re emelkedő kosár végül +5%-ot mutat, de közben 30%-os visszaesést kellett elviselni. A 70-ről 105-re tartó szakasz már 50%-os emelkedés. A százalékokat nem lehet egyszerűen összeadni, és a korábbi felépülés nem garantálja, hogy egy jövőbeli visszaesés ugyanígy végződik.
Az index kiválasztása után a konkrét terméket is vizsgáld meg
Egy ugyanarra az indexre hivatkozó ETF, határidős szerződés és CFD más feltételekkel működik. ETF-nél írd fel a pontos azonosítót, a követett indexváltozatot, a költségeket és a devizafedezettséget. A termék neve önmagában kevés: a dokumentációban keresd meg a tényleges célt és az alkalmazott megoldást. Az alap költségei és követési eltérése a saját eredményedre is hatnak.
A forintban tervező olvasónak külön sora legyen a devizahatásra. Saját egyszerű példában a dollárban +10%-os változás és a dollár forinthoz képesti 5%-os gyengülése együtt 1,10 × 0,95 − 1 = +4,5%-ot jelent, díjak és adók nélkül. Ez fedezetlen, dollárban értékelt kitettség szemléltetése. Egy euróban kereskedett alap neve vagy tőzsdei jegyzése önmagában nem bizonyítja, hogy ezt a devizahatást kiküszöbölték.
Készíts egy összehasonlítható, dátumozott munkalapot
A saját döntési előkészítésben a hiányzó mezőket is jelöld. Ha például az egyik adatlap másik hónapból származik, előbb egyeztesd a dátumot, és csak utána számolj különbséget. A munkalap a kitettségeket és a bizonytalanságokat teszi láthatóvá; nem választ helyetted befektetést.
- Pontos indexnév, hozamváltozat, deviza és adatdátum.
- Beválogatási feltételek és súlyozási módszer.
- A legnagyobb vállalatok és ágazatok összeadott súlya.
- Közös vállalatok a másik indexszel és a saját állományoddal.
- Azonos időszak hozama és az időszak közbeni visszaesések.
- A választott termék költsége, szerkezete és devizafedezése.
