Az index egy szabályok szerint számított mérőszám
A tőzsdeindex egy meghatározott értékpapírkosár teljesítményét foglalja össze. Az indexgazda dönti el a módszertanban, milyen piacot mér, mely papírok kerülhetnek bele, és hogyan számít az egyes tagok mozgása. A képernyőn szereplő szám ezért nem egy vállalat részvényára, és nem egy minden befektetőnél azonos értékű csomag vételára.
Először a pontos nevet keresd meg. Egy ország nagyvállalati indexe, egy ágazati index és egy széles részvénypiaci index más kérdésre válaszol. Ha például egy nagyvállalati mutató emelkedik, abból önmagában nem következik, hogy a kisebb cégek vagy az összes hazai vállalkozás helyzete is javult. A kosár határait ugyanúgy érdemes elolvasni, mint a napi százalékot.
Az indexpontot önmagában nem lehet összehasonlítani
Két különböző index pontértéke eltérő induló bázisból és számításból származhat. A 20 000 pontos mutató nem feltétlenül drágább vagy négyszer értékesebb az 5 000 pontosnál. Az árváltozás összevetéséhez azonos időszakra számolt százalékos változás kell, az értékeltség megítéléséhez pedig más mutatók és a mögöttes vállalatok adatai is szükségesek.
Saját példánkban az A index 5 000-ről 5 100 pontra nő: a változás 100 / 5 000, azaz 2%. A B index 20 000-ről 20 200 pontra emelkedik: 200 / 20 000, azaz 1%. A több pontot nyerő B tehát kisebb százalékos emelkedést mutat. Két grafikon összevetésekor mindkettőt átállíthatod ugyanarra a kezdőnapra és 100-as bázisra; így az induló pontszám nem takarja el a különbséget.
A súlyozás dönti el, melyik részvény mennyit számít
A piaci értékkel súlyozott indexben a nagyobb vállalatok nagyobb hatást gyakorolnak a mozgásra. A közkézhányaddal korrigált változat a szabadon elérhető részvényállományt is figyelembe veszi; ilyen súlyozást használ az S&P 500. Léteznek részvényár alapján és egyenlő súlyokkal képzett indexek is, ezért a tagok felsorolása mellett a súlyozási szabályt is olvasd el.
Egy saját, háromtagú szemléltető kosárban a kezdő súlyok 50%, 30% és 20%. Ha a napi árfolyamváltozás rendre +2%, −1% és 0%, az egyszerű súlyozott eredmény 0,5 × 2% + 0,3 × (−1%) + 0,2 × 0% = +0,7%. Ugyanezekből a mozgásokból egyenlő kezdő súlyokkal körülbelül +0,33% adódna. A példa változatlan összetételt és vállalati eseményektől mentes napot feltételez.
Árindex és teljeshozam-index: az osztalék a különbség
Az árindex, vagyis price return változat az árfolyammozgást méri. A total return változat a módszertan szerinti osztalék-újrabefektetést is tartalmazza. A net total return változat meghatározott osztalékadó-levonási feltételezéssel számol. A nettó index tehát nem a te személyes, valamennyi adó és brókerdíj utáni eredményedet jelenti.
Saját egynapos példánkban a kosár 1 000 egységről 995-re változik, és közben 8 egység osztalékot fizet. Az árváltozás −0,5%, a levonások nélküli egyszerű teljes eredmény viszont (995 + 8) / 1 000 − 1 = +0,3%. Több időszaknál az újrabefektetés időpontja is számít. Ha a grafikon már teljes hozamot mutat, ugyanazt az osztalékot nem szabad még egyszer hozzáadni.
Miért változik az összetétel és a súly?
A taglista és a súlyok nem örökre rögzítettek. A felülvizsgálat érintheti a beválogatást, az újrasúlyozás pedig az arányokat; közben felvásárlás, tőzsdei kivezetés vagy más vállalati esemény miatt is szükség lehet módosításra. Az S&P módszertana külön kezeli a tagválasztást, az indexfenntartást és az eseményeket. Az átállásnak közzétett hatálybalépési időpontja van.
Egy múltbeli teljesítményt bemutató kosár összeállításához ezért nem elég a mai taglistát visszavetíteni tíz évre. Így éppen azok a korábbi tagok hiányozhatnak, amelyek időközben kiestek. Ha egy grafikon szokatlan ugrást mutat egy részvényfelaprózás környékén, ellenőrizd az adatsort és a korrekciókat. Az index számításánál a megfelelő technikai korrekció feladata, hogy pusztán az egységek átalakulása ne hozzon létre hamis teljesítményt.
Az index, az ETF és az index-CFD különböző dolgok
Közvetlenül egy számítási indexet nem tudsz megvenni. Egy indexkövető alap vagy ETF befektetési termék, amely a meghatározott mutató követésére törekszik. Saját költsége, követési eltérése és kereskedési ára van; az alap teljesítménye ezért nem szükségszerűen azonos a referenciaindexével. Az index kiválasztása és a hozzá kapcsolódó termék ellenőrzése két külön lépés.
Az index-CFD árkülönbözetre szóló szerződés a szolgáltatóval. Nem jelent tulajdonrészt az index vállalataiban vagy egy indexalapban. Finanszírozási feltételei és tőkeáttétele is lehetnek. Ha egy árfolyamoldal az index helyett egy hasonló nevű CFD-t mutat, attól még nem ugyanazt az instrumentumot látod: a pontos szimbólumot és a terméktípust keresd meg a fejlécben.
A napi százalék csak azonos időbélyeggel értelmezhető
Mielőtt két napi változást összehasonlítasz, rögzítsd az időpontot, az időzónát és a viszonyítási értéket. Egy már bezárt piac utolsó indexértékét könnyű összekeverni egy másik piac még mozgó jegyzésével. Az adatmező leírásából derüljön ki, hogy előző záróhoz, nyitóhoz vagy más bázishoz mérik a változást.
Hasznos saját jegyzet egyetlen sora: pontos indexnév, változat, deviza, időpont, adatforrás, késleltetés. Ha ezek közül valamelyik hiányzik, a számot tájékozódási pontként kezeld. Egy amerikai dollárban közölt indexhozamot a saját forintban mért számlaeredményeddel csak a devizahatás és a költségek külön kezelésével lehet érdemben összevetni.
Gyors ellenőrzőlista egy indexadatlaphoz
A következő kérdések az adat értelmezését segítik. Nem az a cél, hogy egyetlen zöld vagy piros szám alapján dönts, hanem hogy pontosan tudd, melyik piac melyik mérőszámát látod.
- Mi az index teljes neve és azonosítója?
- Milyen vállalatok vagy értékpapírok tartozhatnak bele?
- Hogyan súlyozzák és mikor vizsgálják felül a tagokat?
- Árindexet, bruttó vagy nettó teljes hozamot olvasol?
- Melyik devizában, milyen időponttal és késleltetéssel érkezett az adat?
- Az indexet látod, vagy egy hozzá kapcsolódó ETF-et, határidős terméket, CFD-t?
