Az S&P 500 amerikai nagyvállalatok részvénypiaci teljesítményét követő index. Az S&P Dow Jones Indices leírása szerint 500 vezető vállalatot fog át, az elérhető amerikai piaci kapitalizáció körülbelül 80%-át képviselve. Az index egy számított mutató; nem önálló vállalat, nem egy darab megvásárolható részvény.
Mi határozza meg egy részvény súlyát?
A súlyozás a közkézhányaddal korrigált piaci kapitalizációra épül. Emiatt a nagyobb tőzsdei értékű vállalatok rendszerint erősebben mozgatják az indexet. A módszertan korrigálja a részvényszámot és a közkézhányadot, továbbá az index folytonosságához szükséges osztót is kezeli. Az összetétel kiválasztási szabályokhoz kötött; nem egyszerűen az összes amerikai részvényből mechanikusan kivágott első 500 név.
Az ötszáz vállalat és a kereskedett részvénysorok száma sem feltétlenül ugyanannyi: egy kibocsátó több részvényosztálya külön sor lehet. Aktuális darabszámot, súlyt vagy szektormegoszlást ezért a dátummal ellátott hivatalos adatlapról érdemes átvenni, nem egy régi cikkből változatlanul.
Saját példa a súlyok hatására
Egy fiktív indexben az A vállalat súlya 10%, a B vállalaté 1%. Ha csak A ára nő 5%-kal, első közelítésben 0,5 százalékponttal emeli az indexet; B ugyanekkora emelkedése 0,05 százalékpontot ad. Ez egyszerűsített, változatlan súlyú példa, nem az S&P 500 aktuális összetétele.
Az index sok céget tartalmazhat úgy is, hogy teljesítményét néhány nagy szereplő jelentősen befolyásolja. A széles vállalati névsor ezért nem azonos az egyenletes ország- vagy ágazati kitettséggel. A portfólió más eszközeivel való átfedést is meg kell nézni: a közvetlenül vett amerikai technológiai részvények egy indexalap mellett ugyanazt a kockázatot erősíthetik.
Árindex vagy teljes hozam?
A teljesítmény összevetésénél a pontos indexváltozat számít. Az árindex elsősorban a részvényárak változását követi; a teljes hozamú változat az osztalékok újrabefektetését is kezeli. A bruttó és nettó teljes hozam között az osztalékokra feltételezett levonások is különbséget okozhatnak. Azonos kezdőnap, végdátum és pénznem nélkül a százalékok könnyen félrevezetők.
Saját szemléltetésként: egy 100-ról 105-re emelkedő eszköz árfolyamnyeresége 5%. Ha közben 2 egység kifizetést is kaptál, a kifizetés időpontját és újrabefektetését is kezelni kell a teljes hozamhoz. Az ETF befektetőjének eredményét ezen felül díjak, adók és devizahatás módosítják. A múltbeli indexhozam nem vállalt jövőbeli kamat.
Hogyan kapcsolódik hozzá az ETF és a CFD?
| Megnevezés | Mit jelent? | Mit kell ellenőrizni? |
|---|---|---|
| S&P 500 index | Szabályok alapján számított referenciaérték | Változat, deviza, dátum |
| S&P 500-at követő ETF | Befektetési alap tőzsdén kereskedett részesedése | ISIN, KID, költség, követési eltérés |
| Index-CFD | Származtatott szerződés az árkülönbözetre | Fedezet, finanszírozás, partner és veszteségkockázat |
A portál S&P 500 ETF útmutatója külön foglalkozik egy konkrét alap példájával. Az ott látható VUAA-grafikon az ETF eurós jegyzése, nem maga az index pontértéke. Egy grafikon címkéjéből mindig derüljön ki a tényleges termék.
Összevetés más indexekkel
A Nasdaq–100 más kiválasztási szabályokat követ, a MSCI World pedig több fejlett részvénypiacot fog át. Egyik elnevezésből sem következik, hogy az adott index minden befektetőnek megfelelő. A választást a cél, a teljes portfólió és az elviselhető veszteség alapján lehet értelmezni, nem az utolsó nyertes év alapján.