Mit jelent az osztalék a részvényesnek?
Az osztalék a vállalat által a részvényeseknek juttatott kifizetés. Ebben az útmutatóban a törzsrészvények pénzbeli osztalékáról van szó: a jogosult részvényes meghatározott összeget kap részvényenként. A vállalat tarthatja is az eredményét, például beruházásra vagy tartalékképzésre. Attól, hogy nyereséges, még nem köteles rendszeresen fizetni.
A korábbi osztalék nem jövőbeli ígéret. A kifizetés növelhető, csökkenthető vagy elhagyható; a döntést és annak feltételeit a vállalati közleményben kell keresni. Egy régi adatlapon látható éves összeg ezért nem elegendő a következő utalás megtervezéséhez. Az osztalékfizető részvény árfolyama ugyanúgy eshet, mint bármely más részvényé.
Négy dátum, négy külön feladat
A bejelentés napján válik ismertté a döntés. Az ex-nap azt jelöli, hogy az aznapi vagy későbbi vételhez a szokásos pénzbeli osztaléknál már nem jár az adott kifizetés. A fordulónap a jogosultak nyilvántartásának dátuma, a fizetési nap pedig a meghirdetett teljesítés időpontja.
Ne számítsd ki automatikusan a határnapot egy régi, más piacra írt cikkből. Az elszámolási rend, a munkaszüneti napok és a rendkívüli kifizetések szabályai eltérhetnek. Az amerikai Investor.gov jelenlegi tájékoztatójában a szokásos ex-nap többnyire megegyezik a fordulónappal. A saját részvényednél mindig az adott esemény hivatalosan közzétett dátumai az irányadók.
Miért nem ingyenpénz a kifizetés?
Saját, leegyszerűsített példánkban 40 részvényed van, darabonként 8 000 forintos ár mellett. Ez 320 000 forintnyi piaci érték. A vállalat részvényenként 200 forint osztalékot fizet, így 8 000 forint bruttó készpénz jár. Ha minden más változatlan volna, a részvényből kikerülő pénzt 7 800 forintos elméleti ár szemlélteti: 312 000 forint részvényérték és 8 000 forint pénz együtt továbbra is 320 000 forint.
Ez nem másnapi árfolyamjóslat. Új hírek, piaci kereslet és egyéb hatások miatt a tényleges ár más lehet. A gondolatkísérlet arra jó, hogy a kifizetést ne add hozzá a változatlannak feltételezett régi részvényértékhez. Költségek és adók tovább módosíthatják a befektető eredményét.
Osztalékhozam és teljes hozam: két külön szám
Az osztalékhozam egy részvény éves osztalékának és a választott árfolyamnak az aránya. Mindkét adat időszakát rögzíteni kell: más a már kifizetett tizenkét havi összeg, és más a következő évre becsült osztalék. Ugyanaz a 200 forintos éves kifizetés 8 000 forintos árnál 2,5%, 6 000 forintos árnál körülbelül 3,33%. A magasabb százalék ebben a példában kizárólag az áresésből ered.
A teljes eredményhez az árfolyamváltozást is számold hozzá. Ha egy év alatt 8 000-ről 7 200 forintra csökken az ár, és közben 200 forint osztalékot kapsz, az eredmény részvényenként mínusz 600 forint, azaz mínusz 7,5%, még adó és díjak előtt. A pozitív kifizetés tehát veszteséges év mellett is megjelenhet.
Miből fizeti ki a vállalat?
Az eredménykimutatás és a pénzforgalmi kimutatás eltérő kérdést válaszol meg. A számviteli nyereség mellett nézd meg a működésből befolyó pénzt, a beruházási igényeket és az adósságokat. Egyetlen erős negyedév alapján ne kezeld tartósnak azt az összeget, amelyet rendszeres bevételként szeretnél használni.
Hasznos saját munkalap lehet három év bevétele, nettó eredménye, működési cash flow-ja és kifizetett osztaléka egymás mellett. A táblázat mellett jegyezd fel a jelentésben megnevezett egyszeri eseményeket is. Egy eszköz eladásából származó rendkívüli kifizetést ne szorozz fel automatikusan a következő évekre. Ez összehasonlítási módszer, nem univerzális biztonsági küszöb.
Bruttó osztalékból mennyi érkezik meg?
A részvényenként meghirdetett összeg és a számlán jóváírt pénz eltérhet. Lehet külföldi adólevonás, szolgáltatói díj vagy devizaváltás. Az adókezelést befolyásolhatja a jövedelem forrása, az adóügyi illetőség, a számlatípus és az alkalmazható egyezmény. A jóváírás önmagában nem bizonyítja, hogy minden bevallási feladatot elvégeztek helyetted.
A NAV külföldi TBSZ-ről szóló tájékoztatója külön kitér a külföldön levont osztalékadóra: a TBSZ nem teszi automatikusan visszaigényelhetővé a forrásországot megillető adót. Ezért a tervezett nettó pénzáramot a saját helyzetedre vonatkozó szabályokkal ellenőrizd. Ez a cikk nem állapít meg személyre szabott adókötelezettséget vagy alkalmazandó adókulcsot.
Újrabefektetésnél is legyen nyoma a pénz útjának
Az osztalékot elköltheted, készpénzként tarthatod vagy új részvény vásárlására fordíthatod. Az automatikus újrabefektetés elérhetősége és működése szolgáltatónként eltér. Ellenőrizd, hogy teljes vagy tört részvényt vesznek-e, milyen időpontban, milyen áron és milyen díjjal. Az újrabefektetés nem azonos az adómentességgel.
Külön sorban vezesd a bruttó kifizetést, a levonásokat, a kapott devizát és az új vétel ellenértékét. Ha egy kimutatás már újrabefektetett osztalékkal számolt teljes hozamot mutat, ugyanazt az osztalékot ne add hozzá ismét. A saját készpénzes nyilvántartás és egy újrabefektetést feltételező összehasonlító index eredménye emiatt eltérhet.
Ellenőrzőlista a következő osztalék előtt
A közleményt, a bróker értesítését és a számlakivonatot egymás mellé téve gyorsabban felismerhető az eltérés. Egy ellenőrzéshez elég az esemény azonosítóit és a saját jogosult mennyiségedet rögzíteni; a teljes vételi történetet nem kell újra elkészíteni.
Ha hiányzik egy jóváírás, először a jogosultságot és a fizetési dátumot ellenőrizd, majd a szolgáltató könyvelési tájékoztatóját. A megkereséshez őrizd meg a hivatalos közleményt. Így konkrét összegről és eseményről kérdezhetsz.
- Azonos részvénysorozatra és ugyanarra a devizára vonatkozik minden adat?
- Rögzítetted az ex-napot, a fordulónapot és a fizetési napot?
- Éves, negyedéves vagy egyszeri összeget olvasol?
- A jogosult darabszámból újraszámoltad a bruttó összeget?
- A levonások és az esetleges újrabefektetés külön soron szerepelnek?
- A teljes eredményben az árfolyamveszteséget is figyelembe vetted?