A részvényportfólió több értékpapír együttese, de a darabszám önmagában keveset mond a megoszlásról. Ötven részvény vagy három ETF mellett is lehet erős egyvállalati, ágazati vagy országkitettséged. A portfólió építésénél a cél és az időtáv után a tényleges súlyokat, az átfedéseket és az elviselhető veszteséget érdemes végignézni.
Mi a különbség a darabszám és a súly között?
Egy pozíció aktuális értéke az állomány és az azonos időpontra vett ár szorzata. A portfóliósúly ennek az értéknek az összes figyelembe vett eszközértékhez viszonyított aránya. Az eltérő devizákat előbb közös pénznemre kell átszámítani. Tíz olcsó részvény nem feltétlenül képvisel nagyobb súlyt, mint egyetlen magasabb darabárú.
Saját példa: 500 000, 300 000 és 200 000 Ft értékű három eszköz összesen egymillió forint. Súlyuk 50%, 30% és 20%. Ezek általános számítási bemenetek, nem ajánlott vagyonmegosztás és nem konkrét vállalatok aktuális árai.
Portfóliósúly-számoló
Legfeljebb négy eszköz aktuális értékét add meg azonos pénznemben. A nem használt mező értéke nulla lehet.
A számoló csak a megadott értékek összegét és arányát mutatja. Nem ajánl vagyonmegosztást, nem tárja fel az ETF-ek belső átfedését, és nem számít tőkeáttételes kitettséget. Kerekítés miatt a kijelzett százalékok összege eltérhet 100%-tól.
Sok név mellett is lehet magas koncentráció
Az Investor.gov az eszközosztályok közötti megosztást és az egyes csoportokon belüli diverzifikációt is külön tárgyalja. Egyetlen szektorra épülő ETF nem biztosít automatikusan széles megosztást. Több alapnál a legnagyobb összetevők közös jelenlétét is ellenőrizni kell.
Saját fiktív portfólióban 40% közvetlenül az A vállalat részvénye, 60% pedig egy alap, amely 5%-ban ugyanazt a vállalatot tartja. A teljes A-kitettség egyszerűen 40% + 60% × 5% = 43%. A közvetett részesedés tehát hozzáadódik a közvetlenhez. A példa nem valamelyik valódi ETF állománya.
A piaci veszteség portfóliószintű hatása
Ha egy kezdetben 50%-os súlyú pozíció 20%-ot veszít, a többi eszköz pedig változatlan marad, az induló teljes portfólióra vetített hatás −10%. A valós piacon közben a többi ár is mozoghat, és a súlyok változnak. A közös gazdasági kockázat miatt több, különböző néven szereplő eszköz egyszerre is eshet.
Ez a gondolatkísérlet nem a várható esést vagy a maximális veszteséget becsüli. Arra használható, hogy a sok különálló árfolyam helyett a teljes pénzügyi cél szempontjából gondold végig a kitettséget. A részvényportfólió mellett tartott rövid távú tartalékot ugyanilyen tudatosan kell elkülöníteni.
Mit írj a portfóliótervbe?
- Mire és mikor kellhet a pénz, mennyire halasztható a felhasználás?
- Mely eszközcsoportokat és milyen határok között vizsgálod?
- Hogyan méred a vállalat-, ágazat-, ország- és devizakitettséget?
- Mekkora költséget okoz a rendszeres vásárlás és a későbbi módosítás?
- Milyen eseménynél vizsgálod felül a tervedet?
A saját szabályok azért hasznosak, mert visszanézhetők. Az utólag kiválasztott nyertes részvénylista nem mondja meg, hogyan választottál volna a döntés pillanatában ismert információkból.
Újrasúlyozás és új befizetés
A súlyok ármozgás és új pénz befizetése miatt is eltolódnak. Az újrasúlyozás a korábban választott kerethez igazíthatja vissza a megoszlást; ennek kereskedési, devizaváltási és esetleges adózási következménye is lehet. Előfordulhat, hogy új befizetéssel is változtathatsz az arányokon, de a saját terv és a konkrét számla feltételei döntik el, mi végrehajtható.
A súlyszámoló csak a megadott négy érték összegét és arányát mutatja. Nem tárja fel a mögöttes alapállományokat, nem ad megfelelő portfólióarányt, és nem helyettesíti a teljes vagyon vagy a tőkeáttételes pozíciók vizsgálatát.