Mi is az az IPO vagy nyilvános kibocsátás? Miért érdemes befektetőként vagy tőzsdei kereskedőként ezzel tisztában lenned? Milyen titkok és félelmek övezik a nagy nyilvános kibocsátásokat? Milyen nagy IPO várható a közel jövőben? Ezekre a kérdésekre keressük a válaszokat több részes cikksorozatunkban, mely az IPO-val, avagy nyilvános kibocsátással foglalkozik.

Ahogyan az előző részben ígértem, ebben az írásban nagyrészt az IPO statisztikáké lesz a főszerep. Nem kell azonban félned kedves olvasóm, hogy valamiféle száraz táblázatokkal akarlak untatni. Persze a statisztikáknál fontosak a számok és adatok, azonban magam is szívesebben nézegetek látványos grafikonokat és ábrákat, mintsem hosszas excel táblákat. Ezen kívül bemutatok néhány izgalmas múltbeli példát olyan cégek tőzsdére lépéséről, melyeket valószínűleg a legtöbben jól ismernek.

Nemzetköti IPO statisztikák

A nemzetközi IPO statisztikák leghitelesebb forrása a világ talán legismertebb IPO szakértője, az amerikai University of Florida tanára, Professzor Jay Ritter folyamatosan frissülő IPO statisztikái. A számok mögött persze dominánsak az amerikai tőzsdék IPO-i, de az összes jelentős nemzetközi tőzsde IPO-ja is reprezentálva van, így globálisan is hiteles képet kaphatunk az IPO-k teljesítményét illetően.

Előző cikkemben már kifejtettem, hogy a statisztikák alapján jellemzően elég nagy profitra számíthatnak azok a befektetők, akiknek sikerül előjegyzésben vásárolniuk részvényeket. Mivel az ilyen kijelentések nem sokat érnek konkrétumok híján, ezért nézzük az adatokat és tényeket. A professzor nem aprózta el a mintavételt és bő tízezer IPO -t elemzett számos szempont alapján. A hozamok kapcsán fontos megjegyezni azok számítási módszerét, mely jelen esetben a kibocsátási ár és az első nyilvános kereskedési nap záróárfolyama közti különbség alapján került kalkulálásra.
Lássuk hát a legfontosabb tanulságokat!

Mi történik az 1. nap?

N

az IPO-k 75%-a emelkedik az első nap

N

az IPO-k átlagos első napi hozama +14,1%

N

az IPO-k 10%-nak első napi hozama több, mint +30%

N

néhány IPO esetében az első napi hozam bőven 100% felett van

N

az 1960 - 2013 közötti időszakban (53 év!) összesen 12.567 db IPO volt, legalábbis ennyi lett bevonva a vizsgálatba. Ezek átlagos első napi hozama +16,9% volt.

N

az 1980 - 2012 közötti időszakban (32 év!) összesen 7.700 db IPO lett megvizsgálva, melyek átlagos első napi hozama 17,9% volt.

Ezen adatok tükrében talán nem is meglepő, hogy az ikonikus mozaikszó jelentését (Initial Public Offering) a Wall street így költötte át:
IPO = Immense Profit Opportunity for Important People Only
Magyarul: Óriási Profit Lehetőség Csak Fontos Embereknek

A következő diagramon két fontos adat látszódik évenkénti bontásban az 1980 és 2016 közötti időszakra vonatkozóan. A sötétkék oszlopok az IPO-k számát mutatják az adott évben, mely értéket (db) a bal oldali függőleges vonalról lehet leolvasni. A vörös vonal pedig az adott évben kibocsátott IPO-k első napi átlagos hozamát szemlélteti, mely értéket (%) a jobb oldali függőleges vonal ábrázol.

Rögtön szembetűnik, hogy egy éven belül a legtöbb IPO 1996-ban volt, közel 700 db-bal, míg a legkevesebb 2008-ban, körülbelül 30 db-bal. Az is szépen kirajzolódik továbbá, hogy a Bika piac éveiben – konjunktúra idején – az IPO-k száma alapvetően megnő, míg Medve piaci időszakban – recesszió idején – a számuk meglehetősen alacsony.

Ez persze nem is meglepő, ha belegondolunk, hogy egy eső piaci környezetben, amikor a hangulat jellemzően negatív, nem szívesen vezetik be a részvényesek cégüket a tőzsdére.

Természetesen a folyamat ilyenkor sem áll le teljesen, de ha már lehet választani, akkor egy eufórikus piac sikeresebb IPO-t vetít előre. Erre kiváló példa az internet lufi (dot com lufi), ami 2001-ben pukkadt ki. A kiábrándulást megelőző években, egészen ’92-től óriási IPO aktivitás volt tapasztalható, durva átlagban 400 cég ment tőzsdére évente.

Ez az eszement eufória (internetes cég mánia) az első napi hozamokban is megmutatkozott. Míg évtizedek átlagában is egy jól behatárolható 10 – 20% közti átlag első napi hozam jellemző az IPO piacra, addig ’99-ben egy extrém 72%, míg 2000-ben is egy igen jelentősnek mondható 57% volt az adott évi IPO-k első napi hozama, mindez 400 – 500 IPO átlaga alapján! Na, ezek után jött a kijózanodás egy elég keserű feketeleves társaságában, de mindez ma már történelem.

Amennyiben még mélyebbre kívánunk ásni, érdemes a fenti éves átlagokon túl valamelyik év szektorális bontását is megvizsgálni. Ez azért fontos, mert amennyiben ismerjük a részvénypiac ciklikus mozgását, úgy a jelenlegi helyzetet mérlegelve okosabban tudjuk kiválasztani IPO befektetési célpontunkat.

Ennek szerepe elsődleges, mivel a legígéretesebb IPO sem fog jól teljesíteni, amennyiben a szektor, amelyben működik, gyengélkedik. Legjobb esetben is csak a szektorátlagot fogja tudni felülteljesíteni.

A jelenlegi legfrissebb elérhető adat, a 2017. december és 2018. december között tőzsdére lépő amerikai vállalatok első napi, illetve első havi hozamát mutatja be szektorokra bontva. Ezen kívül láthatjuk, hogy adott szektoron belül mennyi IPO volt, illetve az általuk bevont összesített tőkét is. További érdekes információ, hogy az előre meghatározott előjegyzési ársávhoz képest a végső jegyzési ár hogyan alakult: az ársáv felett (túljegyzésre utal), az ársávban (megfelelő értékelésre utal), vagy az ársáv alatt (érdektelenségre utal).

A bevont tőke, a kibocsátások száma, valamint az elért hozamok tekintetében is a táblázat alján található Egészségügy (Healthcare) és Technológia szektorok az éllovasok. Ezen mutatók alapján jól teljesített még a Pénzügy (Financials), a Szolgáltatások (Consumer Services), illetve az Energia. A legmagasabb hozamot azonban az egyetlen közmű IPO termelte, az első napon +66,7%-ot, míg egy hónap alatt +106,1%-ot hozott azoknak, akik előjegyzésben tudták megvásárolni a részvényeit.

Az egészségügyi és technológiai cégek jó teljesítményének hátterében a magas kereslet is ott áll, melyre abból is következtethetünk, hogy az ársávhoz képest milyen áron keltek el a részvények. Az egészségügyi papírok esetében a 69 db IPO 89%-át jegyezték le a befektetők az ársávon belüli vagy annál magasabb áron, míg a technológiai papírok esetében ez az arány még magasabb, a 45 db IPO-nál 94% volt.

Tech IPO-k

A technológiai IPO-k egyértelműen a legnagyobb sajtó visszhangot és befektetői érdeklődést kiváltó tőzsdei kibocsátások. Mindez nem meglepő, hiszen jelenleg a technológia forradalmát éljük, melyről egy korábbi cikkünkben már írtunk.

Na és persze azt se feledjük el, hogy manapság a legnagyobb értékű, szakszóval legnagyobb piaci kapitalizációjú vállalatok egytől-egyig a technológiai szektorból kerülnek ki. Olyan gigászokról beszélünk, mint az Apple, a Google, az Amazon, a Facebook, az Alibaba vagy épp a „jó öreg” Microsoft. Erről is írtunk korábban.

Mindezek alapján nem is meglepő, ráadásul ezt a tapasztalataim is alátámasztják, hogy a legtöbb befektető az ígéretes technológiai nyilvános kibocsátásokat keresi, mivel itt remél magasabb profitot elérni. A statisztikák alapján nem is hiába!

Az alábbi ábrán az látható, hogy mikor volt a felsorolt tech cégek IPO-ja, illetve mekkora hozamot termeltek az első kereskedési napon az előjegyzési árhoz viszonyítva. Annyi könnyen megállapítható, hogy a FaceBook kivételével mindegyik itt felsorolt tech IPO tekintélyes profitot generált már az első napon is az előjegyzésben vásárló befektetők részére.

A következő ábrán pedig a tech vállalatok értékeltségét – piaci kapitalizációját – látni, mégpedig az IPO időpontjában. Magyarán, az előjegyzési áron számított értékekről van szó milliárd dollárban kifejezve. Óriási számok ezek, tekintve hogy egy-egy ilyen vállalat értéke nemhogy a teljes BÉT értékét jócskán meghaladja, de az egy évnyi magyar GDP (bruttó hazai termék) összegénél is nagyobb piaci kapitalizációt jelent.

IPO-k hosszú távú teljesítménye

Ahogyan a cikksorozat előző részében már kifejtettem, fontos szétválasztani az IPO befektetést és IPO kereskedést. A magyar befektetőknek többnyire nincs lehetőségük ezekben a jelentős IPO-kban előjegyzésben vásárolni részvényt. Így, aki IPO-val szeretne profitra szert tenni, annak marad a tőzsdei kereskedés, mint lehetőség, a részvény IPO-t követően.

Ezt is kifejtettem már, hogy így sem feltétlenül maradnak le a hozam potenciálról a befektetők, mivel sok esetben jelentős áremelkedés következik be a későbbiekben.

Ilyen volt például a FaceBook vagy a Ferrari IPO –ja. Mindkettő több hónappal a kibocsátás után érte el a mélypontját, ahonnan viszont meredeken felfelé vették az irányt.

A következő ábra kiválóan szemlélteti mindezt. Persze a lista nem teljes, inkább csak bemutatja néhány technológiai részvény árfolyamának változását – profitját vagy veszteségét százalékos formában – az előjegyzési ár és a 2017.02.27-i záró árfolyam alapján.

Az IPO téma szinte kimeríthetetlen és sok érdekességet rejt, ezért a cikksorozatot hamarosan folytatom. Következő írásomban az IPO piac kihívásait, valamint a magyar IPO helyzetet fogom górcső alá venni. Izgalmas lesz, szóval tartsatok velem legközelebb is!

Források:

A posztok szerzői a TőzsdeiKereskedés alapítói, az írásaik saját magánvéleményüket tükrözik és nem minősülnek sem befektetési tanácsadásnak, sem pedig befektetési elemzésnek.

Szerző: Domokos Zsolt

40 éves vagyok, 10 éve boldog házas, feleségemmel és két gyermekemmel Székesfehérváron élek. Hobbijaim közé tartozik a horgászat és a sport minden mennyiségben. Mindig mozgásban vagyok, de ismerőseim szerint rám a kiegyensúlyozottság és nyugodtság jellemző. Először 2006-ban kerültem kapcsolatba az online tőzsdével, mint kereskedő. Kezdetben külföldi részvényekkel foglalkoztam, majd áttértem a BÉT értékpapírjaira. Az utóbbi hat évben leginkább a Forex és CFD kereskedés területére koncentrálok.

Kapcsolódó bejegyzések

Amerika – Kína kereskedelmi háború – 2. rész

Amerika – Kína kereskedelmi háború – 2. rész

Előző cikkünk óta eltelt pár hét, a kereskedelmi háború még javában folyik, a tőzsdék pedig tovább szárnyalnak. Az előzményekben megvizsgáltuk az okokat, melyek alapján kitört a kereskedelmi háború a világ két nagyhatalma között.

Amerika – Kína kereskedelmi háború

Amerika – Kína kereskedelmi háború

Vajon valós megegyezési szándék vagy csak időhúzás áll a háttérben? Ebben a cikk sorozatban megvizsgáljuk, hogy milyen események állhatnak a két ország között elhúzódó tárgyalások mögött.