Mi is az az IPO vagy nyilvános kibocsátás? Miért érdemes befektetőként vagy tőzsdei kereskedőként ezzel tisztában lenned? Milyen titkok és félelmek övezik a nagy nyilvános kibocsátásokat? Milyen nagy IPO várható a közel jövőben? Ezekre a kérdésekre keressük a válaszokat több részes cikksorozatunkban, mely az IPO –val, avagy nyilvános kibocsátással foglalkozik.

Az IPO téma aktualitását az adja, hogy az alacsony kamatkörnyezetben egyre többen fordulnak a tőzsde felé, ha befektetésben gondolkodnak. Vannak, akik a FOREX -re esküsznek, mások a részvényeket kedvelik, megint mások inkább az árupiacokon, határidős formában keresik a hozamokat.

És még akkor nem is beszéltünk a számtalan különféle stratégiáról, avagy meggyőződésről. Azonban az IPO – k valamiért senkit sem hagynak hidegen. Persze megosztó a téma, és mint ilyen, érdemes mélyebbre ásni benne és felfrissíteni az IPO ismeretünket. Így hát az IPO cikksorozatunk 1. részében nézzük meg, mit is érdemes tudni a nyilvános kibocsátásról.

Az IPO jelentése

Az IPO egy angol mozaikszó, az „Initial Public Offering” kezdőbetűiből származik. Szó szerinti fordításban jelentése elsődleges nyilvános kibocsátás, de magyarul inkább a nyilvános kibocsátás, az elsődleges kibocsátás vagy elsődleges részvénykibocsátás kifejezéseket szokás használni. A „régiek” egyszerűen jegyzésnek vagy részvényjegyzésnek hívták, még abban az időben, amikor a „short” magyarul „bessz” volt.

Bárhogy is nevezzük, a kifejezés leegyszerűsítve azt jelenti, hogy egy vállalat „belép” valamelyik tőzsdére és meglévő vagy új részvényeit első alkalommal forgalomba hozza, azaz nyilvánosan és megfelelő szabályozás szerint elérhetővé teszi azokat befektetők számára. A továbbiakban pedig, az adott tőzsde szabályait betartva, a cég részvényei részt vesznek a nyilvános kereskedésben.

Miért megy egyáltalán tőzsdére egy cég?

Az IPO okának egyszerű magyarázata a forrás bevonás. Ez persze jellemzően azért egy összetettebb kérdés, mert plusz vonzerőként lehet még tekinteni a tőzsdei jelenléttel járó márkaismertség növekedésre, az ingyenes PR megjelenésekre és egyéb a céggel kapcsolatos publikációkra, valamint a reputációs előnyökre.

Bár a fenti szempontok is mind fontosak és értékesek lehetnek, de ne feledjük, hogy az IPO a kapitalizmus fellegvárának tartott tőzsdére való belépést jelenti. Ebből a kontextusból pedig nehezen kihagyható a mohó anyagi érdek, azaz a forrásbevonás, avagy friss pénzhez való jutás, történjen az részben vagy egészben a vállalat vagy némely tulajdonos számára (exit).

Előnyök a tőzsdére lépő vállalat számára:

N

friss pénzügyi forrásokhoz való jutás, ami sikeresen támogathatja a(z):

N

terjeszkedést új piacokon

N

kapacitások bővítését

N

új technológiák bevezetését

N

likviditás fenntartását

N

optimális tőkeszerkezet (adóság / saját tőke arány) kialakítását

N

egyszerűbb finanszírozhatóság a nagyfokú átláthatóság miatt

N

marketing, márka ismertség

N

fogyasztói bizalom erősítése

N

befektetők körének tágítása

N

tulajdonosi exit (jellemzően a kockázati tőkebefektetők ilyenkor realizálják profitjukat)

Hátrányok a tőzsdére lépő vállalat számára:

M

nyilvános adatszolgáltatás miatt az esetleges versenyelőnyt könnyebben lemásolhatja a konkurencia

M

plusz adminisztrációs terheket ró a vállalatra, ami plusz költségekkel is jár

M

az IPO folyamat hosszú és bonyolult

M

az IPO elég drága a vállalat számára, már ha profikra (underwriters = kibocsátási managerek) bízza a folyamat lebonyolítását

Az IPO folyamata meglehetősen hosszas és költséges. Ezért a komoly vállalatok, amennyiben tőzsdére kívánnak lépni, ún. „lead underwriter”-ek (magyarul: kibocsátási manager) segítségét veszik igénybe. Az underwriter -ek többsége vezető bankokból áll, amelyek előkészítik az ajánlatokat és felelősek a sikeres IPO lebonyolításáért.

A legnagyobb kibocsátások mögött jellemzően feltűnik a JP Morgan, a Goldman Sachs, a Morgan Stanley, a Citibank vagy éppen az Unicredit, a Santander vagy a Deutsche Bank.

Nyilvánvaló, hogy a kibocsátó mindenkor köteles aktívan együttműködni az underwriter -rel. A hangsúly főleg a belső információkhoz való biztos hozzáférésen van, mely a vállalat helyes értékelésének és sikeres tőzsdei bevezetésének záloga.

IPO folyamat

Tapasztalatom szerint Magyarországon viszonylag kevesen vannak tisztában az IPO folyamattal, a teljes IPO procedúrával. Pedig az IPO folyamata jól átlátható és logikáját tekintve nagyon hasonló az összes olyan tőzsdén, mely jól szabályozott tőkepiaci környezetben működik.

Konkrétan ez azt jelenti, hogy ha az amerikai vagy európai tőzsdék valamelyikén piacra lépő vállalat részvényeibe fektetnénk, akkor legalább szabályozói oldalról biztonságban érezhetjük magunkat, még ha ez az IPO befektetés szokványos kockázatait nem is csökkenti. Ezeket lentebb bővebben is kifejtem.

Az IPO folyamat lépései:

1, forrás bevonási igény felmerülése
2, tőzsdei alkalmasság megítélése
3, megállapodás az underwriter – ekkel
4, a vállalat értékelése, kibocsátási ár(sáv) meghatározása
5, IPO prospektus (kibocsátási tájékoztató) megírása, majd elfogadtatása a felügyelettel
6, Road Show – prezentálás befektetők részére
7, részvények lejegyzése a befektetők által

Meg kell említeni, hogy a fenti folyamat elsősorban az amerikai tőzsdék, mint az NYSE és a Nasdaq IPO folyamata, melytől kis részben eltérnek az európai tőzsdék, de lényegét tekintve megegyeznek.

Talán a legfontosabb különbség az egyes fejlett országok szabályozásában az előjegyzés lezárulta és az első nyilvános kereskedési nap közötti időintervallum hosszában van.

Míg a New York-i Értéktőzsdén vagy a Nasdaq –on az előjegyzés lezárását követően már másnap megindul a másodlagos kereskedés a nyilvános forgalomban, addig Londonban ez egy hét, míg a BÉT-en jellemzően 4 hét is szokott lenni.

Az IPO befektetés és az IPO kereskedés

Nem véletlenül szerepel külön IPO befektetés és IPO kereskedés a fenti címben. Ez az egyik leginkább összekevert, netán tudatosan összemosott dolog az IPO –kal kapcsolatban. Ugyanis nagyon nem mindegy, hogy előjegyzésben vagy már csak a nyilvános tőzsdei kereskedésben tudok egy adott részvényből vásárolni.

IPO befektetés = részvény vásárlása az előjegyzésben

IPO kereskedés = valamilyen stratégia szerint venni és eladni egy újonnan vagy
nemrégiben tőzsdére lépett vállalat részvényeiből vagy részvény CFD -iből.

A befektetők kilátásai a magas profitra – előjegyzésben vásárolva – meglehetősen jók a statisztikák szerint, melyről bővebben a következő cikkemben fogok írni. Ennek fő oka, hogy az underwritereknek elsősorban a befektető felé kell megfelelni, nem pedig a megbízó vállalat irányába. Ez így elsőre talán furán hangzik, hiszen a megbízó fizeti az underwritereket, ráadásul meglehetősen busásan.

De gondoljunk csak bele! Egy vállalat jellemzően csak egyszer megy tőzsdére létezése során, míg a befektetők, főleg a nagybefektetők, évente akár több IPO -ba is invesztálnak. Ezért, ha az underwriterek felülértékelnék a részvények árát, akkor a befektetők jellemzően veszítenének, így nem lenne, aki IPO –ba fektet.

Ha pedig nem lennének ilyen befektetők, akkor az egész tőzsde működése
rendülne meg, hiszen nem lépnének új cégek a parkettra és idővel csak
kiöregedett vállalatok papírjaival lehetne kereskedni.

Mindezekért már régóta kialakult gyakorlat, hogy az underwriterek nemcsak a lehetőségek terén, de az ár kapcsán is kifejezetten vonzóvá kívánják tenni az adott IPO –t. Ezért előjegyzésben ún. diszkontált áron vásárolhatunk a részvényekből. Ez persze nem jelenti azt, hogy biztosan emelkedni fog az ár, de szignifikánsan nagyobb az esély a hozamra, mint a kibocsátás utáni kereskedésben.

Ez csak első látásra szolgálja kevésbé a tőzsdére lépő vállalat érdekeit. Valójában azonban az e fajta diszkontálás a vállalatnak is hasznos, hiszen ez egy felől a sikeres IPO biztosítéka is, másfelől a garancia arra, hogy egy életképes vállalat számára megfelelő forrásbevonási lehetőséget kínáljon a tőzsdére lépés.

Sokan vallják, hogy az IPO –k pumpálnak friss vért a tőzsdékbe, hogy ott ne csak elöregedő vállalatok legyenek, hanem az új titánok is megjelenhessenek. Sokszor ezek a friss vállalatok egy megfelelő tőzsdei forrásbevonás következtében, köszönhetően az általuk alkalmazott modern technológiáknak és innovatív üzleti megközelítéseknek, könnyedén az új blue-chipekké vállnak.

Ezt a célt szolgálva a legtöbb IPO alulértékelt és így a befektetőknek alkalmuk
nyílhat arra, hogy profitra tehessenek szert a nyilvános kereskedési szakaszban,
általában már az első napon.

Ez jól hangozhat, de van egy rossz hírem! Egy komoly potenciálú nagy IPO-ban, ami jellemzően valamelyik nagy new yorki tőzsdén történik, igen nehéz részt venni az előjegyzésben, főleg Magyarországról. Persze néha megtörténik, én is tudok rá konkrét példát, de jelentős összeg és kapcsolatok kellenek hozzá.

De akkor mit tehet az egyszerű halandó, ha ő is szeretne odaférni a húsos fazékhoz? Nem sok egyéb választása marad, amennyiben IPO –val szeretne profitra vadászni, akkor kénytelen a nyilvános forgalomban megvenni, azaz a kibocsátás után kereskedni a részvényekkel vagy a CFD –kel.

Itt jellemzően már nincsen diszkont ár, bár arra is van példa, hogy a kibocsátás után olcsóbban lehet megvenni, mint előjegyzésben. Ennek az oka jellemzően az, hogy félresikerült az értékelés, legalábbis a piac így vélekedik. És hát ez az, ami számít. Ilyen volt például a FaceBook vagy a Ferrari IPO –ja. Mindkettő több hónappal a kibocsátás után érte el a mélypontját, ahonnan viszont meredeken felfelé vették az irányt.

Tehát nem feltétlenül jár rosszabbul az, aki nem tud előjegyzésben vásárolni.

További előnye lehet még az IPO kereskedésnek az előjegyzéshez képest a kedvezőbb költségek, illetve az alacsonyabb befektetési összeg. A nyilvános tőzsdei kereskedési szakaszban akár 1 db részvényt is lehet venni, míg az előjegyzésben általában van egy minimum csomag, ami IPO –tól függően akár millió vagy több tíz millió dollár is lehet.

IPO befektetés / kereskedés kockázata

Az IPO –k legnagyobb kockázata, legyen szó előjegyzésről vagy a debütálás utáni nyilvános kereskedésről, az óriási volatilitás, azaz áringadozás. Ugyan az adatok rendelkezésre állnak, hiszen a prospektusból szinte minden megismerhető, viszont azok értékelése még hiányos.

Egyszerűen arról van szó, hogy az eladók és vevők között még nincs meg egy olyan egyensúly, amely valamelyest kiszámíthatóvá tenné a részvényár mozgását. Másként fogalmazva, még nem döntötte el a piac, hogyan értékeli a rendelkezésére álló adatokat.

Persze fontos megjegyezni, hogy a múltbéli hozam nem garancia a jövőbeli teljesítményre nézve, de mégis csak szükséges a múlt ismerete ahhoz, hogy valamiféle tervezett stratégiával, ne csak hasraütés szerűen vágjunk bele egy tőzsdei befektetésbe.

Az IPO –knál ez az, ami még részben hiányos, ezért a részvényárak az IPO –t követően jellemzően sokkal nagyobb amplitúdóban mozognak, mint azt az egyébként sem kevéssé volatilis részvénypiac teszi.

Az IPO kereskedés további nehézsége, hogy múltbéli grafikonok híján
az egyszerűbb és sokak által használt technikai elemzés szóba sem jöhet,
hiszen gyertyák híján nincs mit elemezni.

Ezért aki IPO kereskedésben gondolkodik, annak mindenképp érdemes jártasnak lennie a fundamentális elemzésben, de minimum elég türelemmel és jó felfogó készséggel kell, hogy rendelkezzen a sokszor több száz oldalas prospektus elolvasásához és megértéséhez.

A témát hamarosan folytatom a következő cikkemben, ahol a további részleteken túl egy izgalmas témát, az IPO statisztikákat és ismert vállalatokon keresztüli konkrét példákat fogok kivesézni. Tartsatok velem legközelebb is!

Hasznos IPO infók:

Az egyik legkiemelkedőbb IPO specialista a világon: https://www.renaissancecapital.com/

Amerikai IPO statisztikák: Initial Public Offerings: Updated Statistics by Jay R. Ritter, Cordell Professor of Finance, University of Florida

https://www.bet.hu/pfile/file?path=/site/Magyar/Dokumentumok/Kibocsatok/Tozsdei_bevezetes/TCK_ismerteto/
1_Reszvenykibocsatas_az_IPO_folyamata.pdf1

A posztok szerzői a TőzsdeiKereskedés alapítói, az írásaik saját magánvéleményüket tükrözik és nem minősülnek sem befektetési tanácsadásnak, sem pedig befektetési elemzésnek.

Szerző: Domokos Zsolt

40 éves vagyok, 10 éve boldog házas, feleségemmel és két gyermekemmel Székesfehérváron élek. Hobbijaim közé tartozik a horgászat és a sport minden mennyiségben. Mindig mozgásban vagyok, de ismerőseim szerint rám a kiegyensúlyozottság és nyugodtság jellemző. Először 2006-ban kerültem kapcsolatba az online tőzsdével, mint kereskedő. Kezdetben külföldi részvényekkel foglalkoztam, majd áttértem a BÉT értékpapírjaira. Az utóbbi hat évben leginkább a Forex és CFD kereskedés területére koncentrálok.

Kapcsolódó bejegyzések

Amerika – Kína kereskedelmi háború – 2. rész

Amerika – Kína kereskedelmi háború – 2. rész

Előző cikkünk óta eltelt pár hét, a kereskedelmi háború még javában folyik, a tőzsdék pedig tovább szárnyalnak. Az előzményekben megvizsgáltuk az okokat, melyek alapján kitört a kereskedelmi háború a világ két nagyhatalma között.

Amerika – Kína kereskedelmi háború

Amerika – Kína kereskedelmi háború

Vajon valós megegyezési szándék vagy csak időhúzás áll a háttérben? Ebben a cikk sorozatban megvizsgáljuk, hogy milyen események állhatnak a két ország között elhúzódó tárgyalások mögött.