Intő jelek a közelgő válságra

Az amerikai gazdaság lassul, a német gazdaság pocsék 2019-es második negyedévet zárt (2019. április – június), Kína pedig a leggyengébb GDP növekedési adatát produkálta 27 év óta (adat: 2019 július 14.). A FED 10 év után újra elkezdett kamatot vágni, amire az EKB is kénytelen lazítással válaszolni, hogy Európa versenyképességét védje.

A gazdasági szakemberek 56%-a egyetért abban, hogy jelenleg az USA – Kína között zajló kereskedelmi háború jelenti a legnagyobb kockázatot egy esetleges 2020 -as válság kitörésére. Ráadásul a két nagyhatalom közötti tárgyalások kimenetele napról – napra változik, ami további bizonytalanságot és aggodalmakat szül.

Gyengélkedő globális gazdaság

Jerome Powellnek – az amerikai központi bank elnöknek – a július 10-i kongresszusi meghallgatását megelőzően hozták nyilvánosságra az állásfoglalását, miszerint az alacsony infláció, a kereskedelmi feszültségek, a gyengélkedő és lassuló globális növekedés miatt, a jegybank figyelemmel kíséri a gazdaság gyengülését és meg fogja tenni a helyénvaló lépéseket, hogy fenntartsa a növekedést. Lényegében bejelentette a kamatcsökkentést a július végi ülésén. Ennek hatására az S&P 500 részvényindex új történelmi csúcsra emelkedett és először lépte át a 3000 pontos szintet.

Az alábbi rövid videóból megtudhatod, hogy melyik a két legnagyobb hatás mely az amerikai részvényárfolyamok mozgását befolyásolja.

2019 július 31-én megtörténik, a FED 25 bázispontos kamatvágása majd másnap Donald Trump teljesen váratlanul twitter üzenetben bejelenti, hogy szeptember 1-jétől további 300 milliárd USD értékű kínai árura vet ki az USA 10 százalékos vámot.
Ennek hatására Kína leértékeli a jüant és újabb vámokat helyez kilátásba további amerikai termékekre. Ezen kívül felszólítja az állami-tulajdonú vállalatokat, hogy fejezzék be az amerikai mezőgazdasági termékek vásárlását (hogy miért épp a mezőgazdasági termékeket tiltják, erről lesz szó később… olvasd tovább).

A Kínai jüan 11 éves mély pontjára érkezik. Ezzel Kína egy újabb frontot nyit a kereskedelmi háborúban és egy esetleges gazdasági válság kiváltásában. Ugyanis korábbiakban Donald Trump többször vádolta Kínát, hogy devizájának gyengítésével igyekszik saját export lehetőségeit erősíteni és Amerikáét gyengíteni. Így nyilván valóan ez most megtörtént, melyet további kamatvágás követhet mind az USA mind Kína részéről, melynek Európa ihatja meg a levét ahol is az Európai Központi Banknak sokkal szűkösebb lehetőségei maradtak, lévén a 0%-os kamatszintnek, mint a másik két jegybanknak.

Kétségbeesett jegybankok

Jelenleg ez a bika piac a maga 11 évével a leghosszabb eddigi töretlen, recesszió nélküli növekedés egy olyan helyzetben, amikor nem csak az amerikai, de a globális gazdaság is lassul.

Szóval akkor miért emelkednek történelmi csúcsokra az amerikai indexek?

Nem azért, mert a vállalatok jövedelmezősége vagy nyeresége nő. Sőt épp ellenkezőleg. Azon cégek nyeresége, melyek bevételeik nagyobb részét Amerikán kívülről szerzik, összességében 13,6% -kal csökkent a kereskedelmi háború következtében. Az árfolyamok azért lépnek magasabb és magasabb szintekre, mert mindkét jegybank – a FED és az EKB is – kétségbeesetten igyekszik meghosszabbítani a gazdasági ciklust minden létező eszközzel.

A FED képtelen tartani a 2%-os inflációs célját és 2018. végén még folyamatos kamatemelést ígért azért, hogy normalizálja és mérsékelje a mérlegét, valamint az utóbbi 11 évben – a 2008-as válság óta – rekord méretűre dagadt államadósságát (az USA GDP arányos államadóssága 105% jelenleg). Most pedig megkezdte a kamatvágást, amikor 50 éves rekord alacsony szinten van a munkanélküliség és a laza pénzügyi és kamatkörnyezet rengeteg lehetőséget biztosít az olcsó hitelre. Ráadásul az alapkamat eleve alacsony szinten van, mindössze 2,25%, amivel dolgozni tud a FED. 

Viszont az utóbbi két válságnál, 2000-ben és 2008-ban is 5% körüli kamatszint csökkentésre volt szükség a gazdasági gépezet újbóli beindításához. Az Euró övezetben még rosszabb a helyzet, itt már most 0% az alapkamat. Így negatív kamatokkal a kereskedelmi bankok is nehéz helyzetben vannak, mert jelentősen csökkent a jövedelmezőségük, így nem igazán érdekeltek a hitelezésben, viszont jelentős kockázatot vállalnak.

Van itt még egy jó hír

2020 -ban amerikai választások lesznek. Donald Trump pedig minden fronton igyekszik jól pozícionálni magát, mert pontosan tudja, hogy vajmi kevés esélye van a győzelemre 2020 novemberében, ha az amerikai gazdaság válságba kerül. Ennek érdekében mind hazai, mind nemzetközi színtéren vívja a csatát. Mindent bevet és biztosak vagyunk benne, hogy még lesznek meglepetései, amivel igyekszik fenntartani a tőzsde indexek menetelését.

Szüksége is van rá, ugyanis épp a hajrába ért az elnökválasztási ciklusban. A statisztikák szerint 1945-óta az elnöki ciklus harmadik éve hozza a legnagyobb tőzsdei növekedést. Nem véletlenül … Jellemzően egy új elnök az első két évében átalakít minden területet, ami az elődje működéséből rámaradt és nem ért vele egyet.  Ez általában gazdasági visszaesést eredményez, és majd csak ezután indul újra a fellendülés. A 3. és 4. évben pedig az elnök az újraválasztására tud koncentrálni.

Nem így történt ez Trump alatt. A piacok eddigi teljesítménye alapján, köszönhetően a vállalati adókedvezményeknek és az óriási mértékű részvény visszavásárlásoknak, az 1. és 2. évben is jóval meghaladta az eddigi történelmi statisztikai átlagot az árfolyamok növekedése.

Izgalmas harc a hatalomért és a válság ellen

Trump otthon az amerikai központi bankkal (FED) birkózik, vagy legalábbis igyekszik nyomás alá helyezni azt, hogy nagyobb alapkamat vágásra sarkallja, mert ez újabb zöld lámpát adhat az amerikai részvénypiacnak. Ezen kívül az alacsony kamatkörnyezet jótékony hatással van a gazdaságra és ösztönzi a növekedést. A nemzetközi színtéren pedig folyamatosan fenyegeti Kínát, hogy ne húzzák az időt és az általa kért feltételeket teljesítsék, különben ha megnyeri a választásokat, nem lesznek ilyen jó feltételek vagy egyáltalán nem lesz megállapodás. Trump egyik fontos stratégiai követelése Kínától, hogy „rengeteg mezőgazdasági terméket vásároljanak”. Neki ez kulcs fontosságú, mindjárt megmutatjuk miért.

Kína szőnyeg bombázza Trump támogatóit

Persze a kínai vezetés is pontosan tudja, hogy hol árthat Trumpnak és igyekszik is sarokba szorítani őt. Ennek érdekében, válaszul az amerikai importvámokra, lézer pontossággal vetette ki saját büntető vámtarifáit. Ezek „egész véletlenül” olyan iparágakat és termékeket céloznak, melyek területileg majdnem mind Trump nyertes választási államaiból származnak. A legfontosabb a szójabab, melynek a világ legnagyobb felvásárlója Kína. Ráadásul a teljes amerikai szójababtermelésnek az 57% – át eddig Kínába adták el.

A következő ábrán pirossal láthatóak azok az államok, ahol Trump nyert a választások alatt.

A következő ábrán pedig sötétzölddel láthatóak azok a területek, melyek mezőgazdasági művelés alatt állnak. Ezek azok a területek, ahol a szójababot és kukoricát termesztik.

Jól látszik, hogy elég pontoson célba vették a Trump választókat. Ugyanez vonatkozik az autóipari szektorra is. Az autóipar által a legnagyobb számban foglalkoztató 10 államból 9 Trump támogató és csak egyedül Michiganban 975 ilyen cég van, melyek összesen 532.000 munkahelyet biztosítanak. Látható tehát, hogy Kína próbál revansot venni Amerikán vagy pontosabban Donald Trumpon, amiért a kereskedelmi háború következtében igyekeznek kiszorítani őket az USA piacairól. De az igazság az, hogy mindkét nagyhatalomnak fontos lenne a megállapodás. Ráadásul kettejük harcának Európa is áldozatul esik, melynek következtében a Német gazdasági bizalmi index 2019. júliusában átment szabadesésbe.

Európából indulhat a válság?

Az IFO, ami Németország egyik legnagyobb presztízsben álló gazdasági kutatóintézete, havonta elvégzi azt a felmérést, ami 9000 német vezető véleményét foglalja össze a gazdasági kilátásaikról. 2019. július 26-án megjelent piackutatásuk eredménye, hogy a bizalmi index a német menedzserek körében a 2008-as válság szintjére süllyedt. A legnagyobb áldozatot a robosztus német autóipar szenvedi el, ahol több mint 80%-a a gyáraknak visszaesésben van.

Szintén július 26-án Marió Draghi – az Európai Központi Bank elnöke – beismerte, hogy: „az európai gazdaság helyzete egyre rosszabb”. Tette mindezt azért, mert Európa jelenleg több sebből vérzik. Az öt legnagyobb tagállama mind jelentős problémákkal néz szembe. Októberben várható egy megegyezés nélküli BREXIT, mely komoly bizonytalanságot okoz a teljes Euró övezetnek.

Olaszország óriási államadóssága (hétszerese a Görög államadósságnak) pedig egy időzített bomba, ami ketyeg és 2020-ban a teljes Európai gazdaságra veszélyt jelenthet. Ezek után csak hab a tortán, hogy Európa húzó motorja a Német ipar és export rohamosan lassul.

Valóban elkezdődött a Német gazdaság szabadesése?

Természetesen a németek egy export nagyhatalom. Őket főleg érzékenyen érint minden globális kereskedelemre irányuló megszorítás. Amíg az Egyesült Államok bruttó hazai termékének (GDP) az export mindössze 12% -át teszi ki, addig Németországnak ez 47%.

Az autószektor pedig az összes iparág közül is az egyik leginkább globalizált beszállítói hálózattal rendelkezik. A Mercedes vagy a BMW például a Kínába szállított járműveknek a nagy részét az Egyesült Államokbeli gyáraiból szállítja, így az USA ellenes kínai ellenlépések és vámemelések súlyos fejfájást okoznak a két márkának. Ráadásul Donald Trump május 17-én ugyan 180 nappal halasztotta az import autókra vonatkozó beígért 25% -os vám bevezetését, de közben kijelentette, hogy a hazai verseny feltételeit javítani kell a behozatal csökkentésével.

Katasztrófa az európai autógyáraknak

Amennyiben Trump valóra váltja a fenti ígéretét úgy az nagyon nehéz helyzetbe sodorná az európai autógyárakat. Az Európai Bizottság szerint ez átlagosan 10.000 dollárral növelné az európai autók árát Amerikában, ami katasztrófa lenne az iparágnak. Pedig úgy néz ki, hogy Trump épp erre készül. Ha ezt megteszi, akkor Európát épp szíven szúrja, ugyanis a teljes Egyesült Államok felé irányuló EU export legnagyobb része épp a gépek és járművek értékesítéséből származik. Egy 25%-os vámemelés komoly piacvesztést jelenthet.

Az alábbi képen az EU 28 tagállama által az Egyesült Államokba irányuló export látható termék csoportonként. („Machinery & vehicles” magyarul: gépek és járművek):

Trump válságba sodorja Európát?

A választási hajrában egyre erősödik az ellentét az USA és Európa között. 2018 júliusában, Jean-Claude Juncker és Donald Trump bejelentették, hogy megegyeztek egy későbbi kereskedelmi paktum feltételeiben. Azonban azóta az USA és Európa vezetői nyilvánosan ellentmondtak abban, hogy a mezőgazdasági kereskedelmi korlátok lebontása része-e a megállapodásnak.

Az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) vezető közgazdásza Laurence Boone szerint: „Európa teljesen meg van győződve, hogy a paktum nem tartalmaz mezőgazdasági termékeket, az Egyesült Államok pedig teljesen meg van győződve, hogy a kezdeti megállapodás tartalmazza a mezőgazdasági termékeket. Nem igazán jó start egy kezdéshez.”

Az IPO folyamata meglehetősen hosszas és költséges. Ezért a komoly vállalatok, amennyiben tőzsdére kívánnak lépni, ún. „lead underwriter”-ek (magyarul: kibocsátási manager) segítségét veszik igénybe. Az underwriter -ek többsége vezető bankokból áll, amelyek előkészítik az ajánlatokat és felelősek a sikeres IPO lebonyolításáért.

Valuta háború a következő lépés?

A fentieket szintén alátámasztja az a tény, hogy csak négy nappal a június végi G20-as Japán találkozót követően, ahol több hónapos megrekedt tárgyalások után Donald Trump és Hszi Csin-ping kínai elnök újra egy asztalhoz ültek és elvileg megegyeztek, az USA vezetője megint nyíltan elkezdte kritizálni Kínát, de most már Európával együtt.

Szokásos Twitter üzenetében a következőt írta: „Kína és Európa nagy valuta manipulációs játékot űznek és pénzt pumpálnak a rendszerükbe azért, hogy versenyezzenek az USA -val. Nekünk szintén ezt kellene csinálnunk, vagy továbbra is maradunk ostobák, akik hátra dőlnek és udvariasan végig nézzük, ahogy más országok folytatják a saját játékukat – ahogy ezt csinálják már évek óta!”

Marió Draghi 2019 július 26-i megjegyzései után, amikor is az EKB elnök három év után újabb kamatvágást és kötvényvásárlást harangozott be, ami szó szerint újabb pénz pumpálását jelenti a gazdaságba Trumpnak ezüst tálcán szolgáltatják az okot, további szigorításokra Európa ellen.

Összefoglalva: Európa a jelenlegi helyzetben a leggyengébb láncszem. A válság indulásának talán két legbefolyásosabb tényezője, hogy az USA és Európa jegybankja által elkezdett új kamatvágási ciklus mennyiben lesz segítség a valós gazdaságnak és nem csak a részvénypiacoknak. Ezen kívül pedig a kereskedelmi háború alakulása a legkritikusabb és ez jelenti a legnagyobb veszélyt egy esetlegesen beköszöntő 2020 -as válság kialakulásában.

Mikor lesz a következő gazdasági válság?

A jelen állapotot talán úgy lehetne leírni a legjobban, hogy a vihar előtti csend. A gazdaság mutatói még jók, de a viharfellegek már közelegnek. Ugyanakkor, komoly erők munkálkodnak a háttérben annak érdekében, hogy minél jobban kitolják a következő recesszió kezdetét. Tavaly decemberben még úgy tűnt sok mindenkinek, hogy akár 2019 végére is ránk köszönthet az újabb válság, de a FED – az amerikai jegybank – nem éppen szokványos múlt heti húzása után inkább úgy tűnik, hogy egy évet még nyertünk és csak 2020-ban „rúgja ránk az ajtót” a következő gazdasági és pénzügyi összeomlás.

„A következő válság a 2008-asnál is súlyosabb lehet, csak az a kérdés, mikor következik be.” – Nouriel Roubini világhírű közgazdász

De mi volt ez a nem éppen szokványos FED húzás?

Gyakorlatilag annyi történt, hogy a decemberi kamatdöntő ülés (FOMC) – melyet az egész befektetői világ árgus szemmel figyel – után 2 héttel megjelent az ülés pontos jegyzőkönyve, melyből fontos információk derültek ki a befektetők számára. Többek közt ennek betudható a karácsonyi 20%-os zuhanást követő gyors árfolyam emelkedés január első felében (a cikk írásakor a legfontosabb amerikai részvény indexek az árkorrekció jelentős részét már visszadolgozták).

Milyen fontos információk derültek ki?

A kamatdöntő ülés teljes jegyzőkönyve más megvilágításba helyezte a FED eddigi kommunikációját. Míg korábban három kamatemelés volt 2019-re előjegyezve, mely aztán kettőre módosult, addig a részletes jegyzőkönyvből úgy tűnik, hogy ez egyáltalán nincs kőbe vésve és a heves piaci reakciók elkerülése végett, akár egyetlen kamatemelés nélkül is elmúlhat a 2019-es év. Ez pedig hatalmas jelentőséggel bír!

Fontos, de talán nem mindenki által ismert tény, hogy a nagybefektetői tőkéért két nagy eszközosztály áll folyamatos versenyben: az Államkötvény piac és a Részvény piac. Minél magasabb a jegybanki alapkamat, annál több tőke áramlik a részvény piacról az állampapír piacra. A jelentős mértékű tőkekivonás pedig komoly részvényárfolyam csökkenéshez vezet. Ez a tőke természetes körforgása.

A BlackRock hivatalos álláspontja kiválóan szemlélteti, hogy a világ legnagyobb vagyonkezelője sem számít kamatemelésre 2019-ben, így még mindig a részvénypiacon látja a lehetőségeket. Érdemes azonban odafigyelni az egyes szektorok potenciális teljesítménye közti jelentős eltérésekre, mely a gazdasági fejlődés késői szakaszának egyik legfőbb ismérve.

„Az amerikai gazdaság belép a késői ciklus fázisába. Arra számítunk, hogy a FED nagyobb hangsúlyt fektet a gazdasági adatokra és inkább egy semleges álláspontot vesz fel. Ez lehetőséget ad némi szünetre a kamatemelés terén, mely a bizonytalanság fő forrása.” – BlackRock

A gazdasági válság előjelei

Fed kamatemelés globális hatásai

Ahogyan fentebb már kifejtettem, a Wall Street sem számít idén kamatemelésre, ami az egyik legfontosabb mutatónk a tekintetben, hogy mit várjunk a részvénypiacoktól. Lentebb sorra veszem a többi hasonlóan kritikusan fontos mutatót, melyek azért több bizonytalanságra adhatnak okot. Viszont mielőtt továbblépnénk, érdemes röviden összefoglalni, hogy globálisan milyen lavinát indítana el az amerikai alapkamat emelése.

Túl sokáig persze nem is képes a FED elodázni a kamatemelést, mivel már mutatkoznak az amerikai gazdaságban a túlhevülés jelei, melyhez ráadásul rekord alacsony munkanélküliségi ráta is társul. Ezek pedig gerjesztik az inflációt. Amikor a kamatemelés bekövetkezik, valószínűleg gyors ütemű drasztikus emelést fogunk látni, mely végzetes láncreakciót vált majd ki.

Sokan tudják, hogy az amerikai dollár (USD) a globális elszámolás és kereskedelem legfontosabb fizetőeszköze. Az azonban már kevesebbeknek ismert, hogy a világ adósság állományának tetemes hányada, megközelítőleg 62 %-a USD-ben van jegyezve. Ha csak a feltörekvő piaci országokat vesszük figyelembe, akkor ez az arány még magasabb!

Ez egész egyszerűen azt jelenti, hogy amikor az amerikai jegybank elkezd kamatot emelni, a feltörekvő piacok számára rendkívül megdrágul az adósságuk finanszírozása, ami sokukat lehetetlen helyzetbe fog sodorni.

Az ezzel kapcsolatos amerikai álláspontot John Connally, korábbi amerikai pénzügyminiszter mondása kiválóan szemlélteti:

„A dollár a mi valutánk, de a ti gondotok.”

Kereskedelmi háború

Ugyan az amerikai és kínai vezetők átmeneti, 90 napra szóló tűzszünetet kötöttek 2018. november 30-án, ám ez csak időnyerésre volt jó. A kereskedelmi háború jelentős szerepet játszhat abban, hogy miként és mikor eszkalálódik az újabb világválság. A vitás kérdések fő eredője a kínai állami beavatkozás a gazdaságba, mely ellehetetleníti a korrekt versenyt a világpiacon. 

Közismert továbbá Peking ipari kémkedése és technológiai lopása; illetve az sem tetszik a nyugati gazdasági hatalmaknak, hogy a kínai piacra lépéshez előírják a külföldi cégek számára, hogy kínai vegyesvállalatot hozzanak létre.

Mindeközben a háttérben Japánt és az EU-t is igyekszik az amerikai diplomácia mozgósítani saját oldalán, de félő, hogy nyertesként csak az USA fog kikerülni ebből a kereskedelmi háborúból.

2020 – USA elnökválasztás

Hogy mi köze a 2020-as amerikai elnökválasztásnak a következő világválság kezdetéhez? Sokkal több, mint elsőre gondolnánk, bár utólag átgondolva a statisztikákból levonandó következtetéseket, teljesen logikus az összefüggés.

Egyszerűen arról van szó, hogy egy regnáló amerikai elnök nehezen tudja újra megnyerni a választást, ha a gazdaság recesszióban van.

Ezért nem meglepő módon az elmúlt évtizedekben minden amerikai elnök igyekezte a gazdaságot úgy befolyásolni, hogy a választási kampányban erős gazdasági mutatókkal henceghessen, és ne a rossz bizonyítványt kelljen magyarázni, hogy miért is van romokban az ország gazdasága.

Ezt támasztja alá az S&P Capital IQ által végzett kutatás is, mely 1945-től vizsgálja az S&P500 vezető amerikai index árfolyamváltozásait az elnöki ciklusok szemszögéből. Az új amerikai elnök 3. évében (2019-ben épp a harmadik évet tölti Trump elnök) az index az esetek 88 százalékában emelkedett, míg a negyedik, azaz a választás évében (2020), már csak az esetek 76 százalékában került feljebb az index.

Ez azt jelenti, hogy ezen statisztika alapján nem várható 2019-ben gazdasági válság, míg 2020-ra megnőhet az esélye egy recessziónak, mely a tőzsdén már abban az évben érezhető lenne, de a reálgazdaságot valószínűleg csak 2021-ben érné el az újabb világválság.

Az európai válság

A közelgő globális recessziót Európában tovább fogja súlyosbítani az olasz probléma, ami az EU igazi időzített bombája. A helyzet rendkívül összetett, de alapvetően visszavezethető az elmúlt évtized megújulni képtelen, gyengekezű kormányzati politikájára.

Összegezve a helyzetet: gyenge gazdasági teljesítmény, folyamatosan növekvő kormányzati deficit, magas munkanélküliségi ráta és gigantikus adósság állomány. Ráadásul mindez az ingyen pénz korszakában, amikor jóformán az egész világ jelentősen tudta javítani ezeket a mutatókat.

Olaszország nem igazán volt képes összeszedni magát a legutóbbi gazdasági válság óta. 2015-ig gyakorlatilag recesszióban volt a gazdasága, nem volt növekedés. Ekkor azonban elkezdődött az EKB mennyiségi lazítási programja, más néven az európai pénzpumpa. Ráadásul ennek az elképesztő mennyiségű ingyen pénznek Olaszország volt a fő célpontja, a legnagyobb haszonélvezője.

Mekkora javulást tudott elérni ezzel a háttérrel az EU negyedik és az egész világ nyolcadik legnagyobb gazdasága? Meglepően kicsit.

A GDP növekedés csúcsa 2017-ben volt, egy európai összehasonlításban is rendkívül alacsony 1,6 százalék. Mára ez is a nulla felé konvergál és 1%-ot veszítve 0,6 százalék körül mozog mindössze. És a pénzcsapot még csak most zárták el …

Bár GDP arányosan az olasz államadósság „csak” a 2. legmagasabb az EU-ban a maga 133,4 százalékával, de összegszerűen messze a legnagyobb adósság az övéké, nem kevesebb, mint 2.302 MILLIÁRD Euró! Ez hétszer nagyobb, mint a görög adósság és huszonötszöröse a magyar államadósságnak.

Vagy nézzük másképpen. Míg Magyarország 2010 óta 80,7 %-ról 73,6 %-ra, Németország pedig 81 %-ról 64,1 %-ra csökkentette a GDP arányos adósságát, addig az olaszok 115,4 %-ról 131,8 %-ra növelték azt.

De hasonló a helyzet a munkanélküliségi rátában is. 2010 óta Magyarország és Németország is jelentősen tudta csökkenteni a munkanélküliséget, előbbi 11,8 százalékról 3,7 százalékra, utóbbi pedig 7,3 százalékról 3,3 százalékra. Mindeközben Olaszországban 8,4 százalékról 10,6 százalékra nőtt a munkanélküliség, ráadásul 2014-ben még 13 %-on is állt a mutató.

Tehát míg nálunk és a németeknél a munkaerőhiány okoz problémát, addig az olaszoknál nincs elég munkahely és jelentős extra kiadásokat okoz a magas munkanélküliség a kormánynak, nem beszélve arról, hogy egy ilyen belső piac tovább gyengíti az olasz gazdaságot.

Lehetne mindezt tovább cizellálni, de a lényeg ugyanaz: az olasz gazdaság az EU időzített bombája, kezelhetetlen méretűre duzzadt adósság állományával, gyenge gazdaságával és folyamatos kormányzati túlköltekezésével. Ezek már így sem fényes kilátások, de a helyzetet csak súlyosbítani fogja a közelgő gazdasági válság, mely akár a szakadékba is taszíthatja az olasz gazdaságot, megrengetve ezzel az Euró zónát és a teljes Európai Uniót.

Összefoglaló

A Tőzsde nem csak egy szabályozott piac, de szintén fontos feladata, hogy a gazdaság barométereként előre jelezze a reálgazdasági folyamatokat, válságokat és fellendüléseket. Köztudott alapigazság, hogy az árakat a kereslet és kínálat határozza meg.

Mégis kevesen követik figyelemmel a nagytőke mozgását, mely a legfőbb befolyásoló tényezője a kereslet és kínálat alakulásának. A nagytőke pedig a fentiekben ismertetett mutatókat figyeli befektetési döntései meghozatalakor.

Így akár tőzsdézünk, akár egyéb területen fektetünk be, vagy egyszerűen csak jobban fel akarunk készülni a közelgő világválságra, mint 2008-ban, akkor érdemes nyomon követni a felsorolt piacmozgató eseményeket.

Biztosan folytatjuk még a közelgő gazdasági válság témakörét, mert érdemes a fenti meghatározó információkat folyamatosan frissíteni, hiszen biztosra veszem, hogy az idei év sok meglepetést tartogat még számunkra. Ezen kívül szeretnék majd azzal a kérdéssel is foglalkozni, hogy milyen hatásai lennének Magyarországra egy újabb gazdasági világválságnak.

Örülök, hogy velem tartottál és ne feledd, segítünk jobban tőzsdézni!

FORRÁSOK:

https://www.bloomberg.com/news/articles/2018-09-13/jpmorgan-sees-liquidity-wildcard-in-gauging-depth-of-next-crisis

https://www.bloomberg.com/graphics/2019-investment-outlooks/?srnd=premium-europe

https://www.marketwatch.com/story/roubini-10-reasons-why-conditions-will-be-ripe-for-a-financial-crisis-by-2020-2018-09-13

A posztok szerzői a TőzsdeiKereskedés alapítói, az írásaik saját magánvéleményüket tükrözik és nem minősülnek sem befektetési tanácsadásnak, sem pedig befektetési elemzésnek.

Szerző: Fazekas Ferenc

48 éves vagyok, büszke apa és kitartó sportember. Amúgy 2006 óta foglalkozom a tőzsdével… Ezalatt csaknem 8 évet töltöttem az oktatásban külföldön és itthon. 2005-ben Londonban először pénzügyi konferenciák értékesítésével foglalkoztam, majd Anglia legnagyobb tőzsdeoktató cége ajánlott egy munkát. Hamar beszívtak az árfolyamok, és rengeteget tanulhattam tapasztalt tőzsdei szakemberektől. 2010-ben hazajöttem, azóta több külföldi és magyar tőzsdei vállalatnál is megfordultam vezető beosztásban, valamint szakmai tanácsadóként. Kereskedtem amerikai részvényekkel, határidős árutőzsdén olajjal arannyal és indexekkel majd forex és CFD termékekkel.

Kapcsolódó bejegyzések

Amerika – Kína kereskedelmi háború – 2. rész

Amerika – Kína kereskedelmi háború – 2. rész

Előző cikkünk óta eltelt pár hét, a kereskedelmi háború még javában folyik, a tőzsdék pedig tovább szárnyalnak. Az előzményekben megvizsgáltuk az okokat, melyek alapján kitört a kereskedelmi háború a világ két nagyhatalma között.

Amerika – Kína kereskedelmi háború

Amerika – Kína kereskedelmi háború

Vajon valós megegyezési szándék vagy csak időhúzás áll a háttérben? Ebben a cikk sorozatban megvizsgáljuk, hogy milyen események állhatnak a két ország között elhúzódó tárgyalások mögött.