[vc_row][vc_column][vc_column_text css=”.vc_custom_1520419620570{margin-bottom: 15px !important;}”]

A modern gazdaságok motorja a növekedés. Gyakori téma, hogy ez a növekedés mennyiben fenntartható, és ha igen akkor milyen áron. Az utóbbi időben írtunk a mesterséges intelligenciáról és várható hatásairól. Mivel jeleztétek (hűséges olvasóink), hogy ez izgalmas téma és érdekel benneteket, így tovább boncolgatjuk ezt a területet.

A globális gazdasági növekedés üteme stagnál. Hiányzik egy jelentősebb áttörés a nagyobb föllendülés érdekében, valami olyan, ami az utóbbi évszázadok folyamán többször is megindította már a gazdasági fellendülést.

Nézzük, hogy a negyedik ipari forradalom, amiben a mesterséges intelligencia kulcsszerepet játszik, mit tartogat a számunkra, illetve milyen globális folyamatokat és trendeket indíthat el. Először is, szokás szerint tekintsünk egy kicsit vissza a történelembe. Láthatjuk, hogy az igazán nagy gazdasági fejlődési szakaszok mindig az ipari forradalmak idején valósultak meg.

[/vc_column_text][vc_row_inner][vc_column_inner][vc_single_image image=”20584″ img_size=”full” alignment=”center” onclick=”link_image” css=”.vc_custom_1533661176299{margin-bottom: 15px !important;}”][/vc_column_inner][/vc_row_inner][vc_column_text css=”.vc_custom_1520419952374{margin-bottom: 15px !important;}”]

Az ipari forradalmakban kulcsszerepet játszó újítások és iparágak:

  1. acél és textil ipar, gőzgép
  2. elektromos áram, belsőégésű motorok és tömeggyártás
  3. digitalizáció, számítógép, automatizálás, internet
  4. számítógépek által irányított algoritmusok, robotizálás, mesterséges intelligencia, nanotechnológia, 3D nyomtatás, ember–gép összeolvadása

Ezek az ipari forradalmi vívmányok elsősorban a termelékenység hatékonyságát tudták fokozni és ez által generáltak gazdasági növekedést. Idáig 3 tényezőre volt szükség ahhoz, hogy termelékenységet tudjunk növelni:

  1. több ember
  2. több tőke
  3. hatékonyabb termelés

Ezek közül az utóbbi volt az, amelyik mindig is a növekedést eredményezte. Jobban termelni és hatékonyabban kihasználni az erőforrásokat. Most úgy néz ki, hogy egy újabb áttörés várható és ez megint a termelés fokozásának és javításának lesz köszönhető. Ennek következtében az eddig kialakult globalizáció formája is nagymértékben meg fog változni.

A legnagyobb globalizációs trend az utóbbi évtizedekben a gyárak áthelyezése volt, ami elsősorban annak érdekében történt, hogy az előállítási költséget csökkentsék. Ezért a nyugati vállalatok áttelepítették keletre a gyárakat, pontosabban zömmel Kínába. Egyszerűen az olcsó munkaerő kihasználása volt a cél. Ezzel azonban a technológia nem fejlődött. Ugyanazt a gyárat telepítették át egyik országból egy másik országba.

Nyílván ettől a termelékenység még önmagában nem nőtt és az előállítási költség is csak átmenetileg csökkent, ugyanis az utóbbi 20 évben az átlagos kínai gyári munkás átlagbére sokszorosára növekedett (lásd a grafikont).

[/vc_column_text][vc_single_image image=”20581″ img_size=”full” alignment=”center” onclick=”link_image” css=”.vc_custom_1533661183124{margin-bottom: 15px !important;}”][vc_column_text css=”.vc_custom_1520419752988{margin-bottom: 15px !important;}”]

A kínai bérek éves szinten 15 – 20%-kal növekednek, ráadásul 1994 óta a kínai yuan értéke is 25%-kal értékelődött fel a dollárral szemben és csaknem minden más valutával szemben is. Ha ehhez még hozzászámoljuk, hogy mekkora extra tétel a szállítási költség, milyen hátrányt okoz a lassú piacra jutási idő, valamint mennyi fejfájást a minőségi problémák javítása, akkor nem csodálkozhatunk, hogy egy ellentétes irány indult el. Egyre több kínai vállalkozó nyit gyárat Amerikában.

A Trump által decemberben bevezetett amerikai vállalati adócsökkentési csomag pedig ezt a trendet minden bizonnyal csak fokozni fogja. Egyelőre a tőkeintenzív iparágakból figyelhető meg, hogy Kínaiak átteszik a termelést Amerikába. Ezek közé tartozik a textilipar, vegyipar, papíripar, csomagolás és autóalkatrész gyártás. Egyelőre a magas munkaerő igényű iparágakban még mindig jobban megéri a kínai gyártás, de ez szintén változni fog. Itt jön majd a robotizálás!

De még egy időre térjünk vissza a termelés hatékonyságára tett próbálkozások áttekintésére. A következő lépcső a külföldre telepített gyárak szakosodása lett. Ez a modell nagyobb gyárakat hozott létre, majd ezekben ugyanazt nagy mennyiségben raktárra gyártották. Ezt követően pedig a megrendelésekhez igazodva szállították hajókkal a célországba. Ezzel igyekeztek termelékenységet növelni, ami viszont nehézkessé tette az igények és a kereslet rugalmas kielégítését.

Ezt használta ki a Zara azzal, hogy évi két új kollekcióról képes volt tizenkettőre váltani, azaz minden hónapban piacra dobott egy új kollekciót. Erre a legtöbb konkurens divatáru cég mattot kapott és mai napig nem is tudtak érdemben reagálni.

Tehát összegezve, az utóbbi évtizedekben a gyártás termelékenysége számottevően nem változott, csak a helyszín, a méret és a működés. Pedig a jelenlegi életünkben kevés olyan dolgot tudunk felsorolni, ami épp az utóbbi évtizedekben ne változott volna meg jelentősen. Említsük csak a telefonok fejlődését. Egy jelenlegi iPhone 8 nagyságrendekkel gyorsabban tud utasításokat végrehajtani és nagyobb teljesítménnyel rendelkezik, mint a NASA teljes számítógép kapacitása 1969-ben, amikor ember lépett a holdra.

[/vc_column_text][vc_single_image image=”20582″ img_size=”full” alignment=”center” onclick=”link_image” css=”.vc_custom_1533661189978{margin-bottom: 15px !important;}”][vc_column_text css=”.vc_custom_1520419783205{margin-bottom: 15px !important;}”]

Szóval a technológia jelentősen fejlődött és az internet gyökeresen megváltoztatta az életünket, de a gyártásban nagy áttörés nem történt. Volt néhány próbálkozás, de olyan, ami igazi forradalmi növekedést tudott volna létrehozni a gazdaságra, mindezidáig elmaradt.

Azonban jön a lehetőség, ami valóban radikális átalakulást hozhat. A negyedik ipari forradalom alapjaiban fogja megreformálni a gyártás teljes folyamatát. Pontosabban már ELKEZDTE. A szakemberek véleménye szerint átlagosan 30% feletti termelékenység növekedés várható, ami egy óriási léptékű ugrás lesz megint.

Jelenleg a gyári folyamatok 8%-a robotizált, 2028-ra ez már 25% lesz. A 3D nyomtatás is térhódításba kezdett és a műanyag iparról már a fémiparba is kezd átterjedni. Ez a két anyag pedig, a műanyag és a fém a feldolgozóipar 25%-át teszi ki globálisan. Vegyük például a repüléstechnikában használatos üzemanyag fúvókákat. Ezek elég bonyolult egységek, 20 különböző alkatrészből állnak, melyeket eddig mind külön kellett legyártani. A 3D nyomtatásnak köszönhetően ez mára megváltozott és egy alkatrészben kivitelezhető egyben, aminek következtében 40%-kal növekedett a termelékenység.

Az igazi nagy változás viszont nem csak a termelékenység növelését fogja okozni. Egy új lépcső következik a globalizáció területén is. Elkezdenek a gyárak visszatelepülni a célországokba. A robotizáció egy eddig nem tapasztalt változást tesz lehetővé a jobb és gyorsabb gyártási folyamatok mellett. Eljön az okos gyártás kora, amikor a vállalatok képesek lesznek személyre szabottan egyedi saját igényeket kielégítve termékeket előállítani, ráadásul gyorsan.

A közeli jövőben megszokott lesz, hogy saját termékedet rendelheted meg, azokkal a funkciókkal, olyan külsővel, olyan anyagból, ahogy szeretnéd. Ráadásul ez nem fog többe kerülni és hosszabb ideig sem fog tartani az előállítása, mint egy tömegcikknek. Ez vonatkozni fog szinte minden termékre.

Az intelligens robot technológiák képesek lesznek személyre szabott gyártást megvalósítani a 3D nyomtatók segítségével. Ugyanolyan áron és gyorsabban, mint a tömeggyártás. Ez nem csak a termelékenységre lesz óriási hatással, de alapjaiban változtatja meg a globális gazdaságot is.

[/vc_column_text][vc_single_image image=”20583″ img_size=”full” add_caption=”yes” alignment=”center” onclick=”link_image” css=”.vc_custom_1533661197005{margin-bottom: 15px !important;}”][vc_column_text]

2016-ban az Adidas SpeedFactory nevű gyára megkezdte a termelést. Automatizált intelligens robotok végzik szinte a teljes gyártási folyamatot, a fejlesztéstől a piacra kerülésig, lerövidítve az előtte hónapokig tartó folyamatot akár napokra. Az Adidas egyszerűen így nevezte ezt az új technológiai fejlesztést: „a gyártás újra feltalálása”. Az Adidas célja szintén sokat elárul: „hazahozni a gyártást”.

Épp ezek azok a tényezők, melyek szükségesek egy áttörő termelékenység növekedéshez, valamint egy jelentős gazdasági átrendeződéshez. Ennek a modellnek a következtében elindulnak a gyárak oda, ahol a fogyasztók vannak, mert a személyre szabott gyártásban a közelségük lesz a cél. Ezt követően a gyárak mérete is csökkenni fog, mert az első számú szempont a rugalmasság lesz, tehát több helyi gyár fog létrejönni, nagy óriás üzemek helyett. Reform átalakulás várható.

A világkereskedelem mostanra kialakult forgalma is nagymértékben módosulni fog. A mostani modell helyett, amikor a fél világon átutaztatják a termékeket a végfelhasználóhoz, a helyi gyártás helyi igényeket fog kiszolgálni, ami a környezetszennyezésre is jótékony hatással lesz. A modern gazdaságokba egyszerűen visszatér majd szép lassan a termelés.

Persze ez új kihívások elé állítja a törvényhozókat, a döntéshozókat és az egész társadalmat. Teljesen más típusú és képzettségű munkaerőre lesz szükség. Az oktatásra és az átképzésre is nagy szerep hárul, hogy támogassa ezeket a folyamatokat. A negyedik ipari forradalom számos lehetőséget és meglepetést is tartogat mindannyiunk számára, de egy biztos, érdemes rá mindenkinek készülni, mert már itt kopogtat az ajtóban.

 

Források:

https://tradingeconomics.com/china/wages-in-manufacturing

https://www.cnbc.com/2017/05/30/made-in-china-could-soon-be-made-in-the-us.html

http://www.isddd.com/content/comparing-manufacturing-costs-usa-vs-china

https://www.zmescience.com/research/technology/smartphone-power-compared-to-apollo-432/

https://www.wired.com/story/inside-speedfactory-adidas-robot-powered-sneaker-factory/[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row bg_type=”bg_color” bg_color_value=”#efefef”][vc_column css=”.vc_custom_1511520061991{padding-top: 20px !important;}”][vc_column_text css=”.vc_custom_1514977790229{margin-bottom: 20px !important;}”]

A posztok szerzői a TőzsdeiKereskedés alapítói, az írásaik saját magánvéleményüket tükrözik és nem minősülnek sem befektetési tanácsadásnak, sem pedig befektetési elemzésnek.

[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row]