[vc_row][vc_column][vc_column_text css=”.vc_custom_1516182503637{margin-bottom: 15px !important;}”]

Korábbi, „Miért olyan gazdag Németország” című cikkünkben kerestük a választ, hogy mi lehet Németország sikerének a titka. A II. Világháború végére az ország romhalmazzá vált. Kelet- és Nyugat-Németország eltérő gazdasági modellt követve kezdett az újjáépítésnek. Mára az ország az újraegyesítés nehézségei ellenére is eljutott odáig, hogy a világ egyik vezető nagyhatalma, és a világ gyára legyen. Tudtad, hogy a világpiacra kerülő termékek közül minden 10. Németországból származik?

Olyan pilléreket is keresünk, amelyek közvetve vagy közvetlenül kihatnak egy ország gazdasági teljesítményére. Nem célom állást foglalni, hogy vajon hol jobb az élet, ezt rátok bízom. Egy ország sikerének alapjai között találunk olyanokat is, melyek esetében nehéz lenne számszerűsíteni a pozitív hatást, mégis hitelt érdemlő kutatások bizonyítják a működésüket.

Akkor most mennyire gazdagok a németek? És mit mutatnak a számok a magyar adatokhoz képest? Ennek kiszámolására számos módszertan létezik, de becslések szerint az összeg, amit a német állampolgárok együttesen birtokolnak a Bundesbank kimutatásai alapján 17,5 ezermilliárd €-t tesz ki. Mondhatjuk, hogy a II. Világháborút követően több idejük volt a felhalmozásra, de ne felejtsük el, hogy az egykori Kelet-Németország is benne van a számításban! Az összeg egyébként a GDP-jük közel 7-szerese. Összehasonlításképpen a magyarok adósságtól megtisztított vagyona (nettó vagyon, forrás: KSH) körülbelül 100 ezermilliárd Ft-ot tesz ki (323.624.595.469 €, 309 Ft-os € árfolyamon számolva), ami 2,9-szerese a magyar GDP-nek. A könnyebb összehasonlíthatóság érdekében nézzük meg az egy főre eső bruttó nemzeti összterméket, az egy főre eső nettó vagyont, és az egy főre eső nettó pénzügyi vagyont!

[/vc_column_text][vc_row_inner][vc_column_inner][vc_single_image image=”19428″ img_size=”full” alignment=”center” onclick=”link_image” css=”.vc_custom_1516101815980{margin-bottom: 15px !important;}”][/vc_column_inner][/vc_row_inner][vc_column_text css=”.vc_custom_1516188372500{margin-bottom: 15px !important;}”]

A nagyjából 10 milllió Ft-os nettó vagyon magyar állampolgáronként nem is tűnik kevésnek. Árnyalja a képet, hogy a háztartások nettó vagyonának jelentős részét lakóingatlanuk értéke teszi ki. A Magyar Nemzeti Bank statisztikái szerint Magyarországon 2017-ben 4,6 millió (14.887 €) az egy főre eső nettó pénzügyi vagyon értéke.

A németek 214.500 €-s nettó vagyona figyelemre méltó, azonban a nettó pénzügyi vagyont megvizsgálva a 47.681 € csak első ránézésre tűnik soknak, hiszen 6,63-szorosa a magyar értéknek. Akkor lehet, hogy mégsem olyan gazdagok a németek? Mint az Allianz felmérése is mutatja, ez az érték gyengének számít a fejlett országok között!

[/vc_column_text][vc_row_inner][vc_column_inner][vc_single_image image=”19429″ img_size=”full” alignment=”center” onclick=”link_image” css=”.vc_custom_1516102105967{margin-bottom: 5px !important;}”][/vc_column_inner][/vc_row_inner][vc_column_text css=”.vc_custom_1516188654324{margin-bottom: 15px !important;}”]

18 fejlett ország nettó pénzügyi vagyona €-ban

Érdemes megfigyelni az USA-t!  A pénzügyek terén több, mint háromszor teljesítenek jobban a németeknél! A svájciak adatai nehezen értelmezhetőek, mert a teljes nettó pénzügyi vagyont osztották a lakosok számával, és az országban sok a külföldi tőke… A németek gyenge teljesítményének egyik fő oka, hogy megtakarításaik 40 (!) %-át hagyják a bankban porosodni, ahol jelenleg a kamatkörnyezet ellenük dolgozik![/vc_column_text][vc_single_image image=”19469″ img_size=”full” alignment=”center” onclick=”link_image” css=”.vc_custom_1516109602814{margin-bottom: 15px !important;}”][vc_column_text css=”.vc_custom_1516106361379{margin-bottom: 15px !important;}”]

Az táblázat az inflációtól megtisztítva mutatja 8 fejlett ország esetén a megtakarításokon elért hozamváltozást

A nagyobb növekedést tovább vizsgálva kitűnik, hogy a fő mozgató erő a tőkepiacokon elért növekedés volt (árfolyam növekedés, osztalék, stb.)! Az Allianz befektetési szakemberei szerint a német lakosságnak a felzárkózás érdekében nagyobb arányú kockázatot kellene a jövőben vállalnia a tőkepiacokon.

 Az utóbbi években elég csak arra gondolni, hogy milyen változást tudtak volna elérni a bankban esetenként negatív kamatokért álldogáló pénztömeggel, ha ezen pénzeknek csak egy kis százaléka is a részvénypiacokra kerül! Vessetek egy pillantást a DAX 30 Indexre (Németország 30 legnagyobb vállalatának tőzsdei árfolyamát jelenti)!

[/vc_column_text][vc_single_image image=”19432″ img_size=”full” alignment=”center” onclick=”link_image” css=”.vc_custom_1516102174629{margin-bottom: 15px !important;}”][vc_column_text css=”.vc_custom_1516188577481{margin-bottom: 15px !important;}”]

Jól látható, hogy a 2009-es fordulatot követően azóta is jelentős emelkedés van folyamatban!

[/vc_column_text][vc_column_text css=”.vc_custom_1516106559348{margin-bottom: 30px !important;}”]

Thomas Piketty 2013-ban megírt, 2015-ben magyarul is megjelent „A tőke a 21. században” című könyvével a világ egyik legismertebb közgazdásza lett. Rámutat a világban megfigyelhető vagyoni szakadék kialakulásának okaira. Következtetése az, hogy a kapitalizmusban a gazdagok egyre gazdagabbak, a szegények pedig egyre szegényebbek lesznek, ez pedig hosszú távon aláássa az egész rendszert.

A tőke  hozama, amit az emberek a tulajdonukban lévő ingatlanokon, részvényeken, egyéb vagyonukon járadékként keresnek, gyorsabban nő, mint ahogy a gazdaság egésze bővül. Akinek van már a múltból felhalmozott vagyona, az gyorsabban tud növekedni, mint azok, akik bérből és fizetésből élnek.

[/vc_column_text][vc_column_text css=”.vc_custom_1516108052416{margin-bottom: 15px !important;}”]

Ne felejtsük el, hogy Németországnak országon belül is van „lemaradása”. 1990.10.03-án egyesítették újra Kelet- és Nyugat-Németországot, elindult a keleti testvér felzárkóztatása. Azonban elég manapság is csak átutazni kelet és nyugat között, hogy felfigyeljünk a napjainkban is látható különbségekre! Az éles kontrasztot a gazdasági adatok is visszatükrözik.

[/vc_column_text][vc_column_text css=”.vc_custom_1516108294952{margin-bottom: 15px !important;}”]

David Hasselhof 1989-ben elénekli a Looking for Freedom című számot a Berlini falnál

Észrevettétek már, hogy a DAX 30-as kosárban nincsen olyan vállalat, aminek a központja az egykori NDK-ban lenne? Ha jobban utána gondolunk, egyetlenegy nagy keleti német céget sem tudunk említeni. Az igazi „echte deutsch” cégóriások, világmárkák egytől egyik nyugaton vannak.

A szövetségi kormány által a 27 éves újraegyesítés évfordulójára készült jelentés alapján a két országrész között 27 % a különbség a gazdasági teljesítményt vizsgálva (Ha a fejlett Berlint kivesszük a számításból, már mintegy 32 % különbséget kapunk!).

[/vc_column_text][vc_single_image image=”19436″ img_size=”full” alignment=”center” onclick=”link_image” css=”.vc_custom_1516102350962{margin-bottom: 15px !important;}”][vc_column_text css=”.vc_custom_1516106497793{margin-bottom: 15px !important;}”]

Különbség kelet és nyugat között: az egy lakosra jutó GDP €-ban

Az egykori Kelet-Németország GDP-je mindössze 73,2%-a a nyugatinak. Azért ez az érték, ami miatt a keletnémetek szeme könnybe lábad, Magyarországról nézve mégis irigylésre méltó, 1,83-szerese az 1 főre eső magyar bruttó hazai összterméknek!

A számok tükrében egyre több német szakember hívja fel a figyelmet, hogy milyen fontos lenne a pénzügyi (akár tőkepiaci) ismereteket felvenni az iskolai tantárgyak közé. Ha ezt már megtették volna, jobban állnának a nettó pénzügyi vagyon terén.

Pénzügyi területen még van hová fejlődniük, viszont gazdasági szakembereket hatékonyan tudnak képezni! Egy jól működő gazdaság elképzelhetetlen jól szervezett oktatási-képzési rendszer nélkül. Nézzük meg, mi az, ami működik, és hogyan kapcsolódik össze oktatási rendszerük a gazdasággal!

Egy jó példa a gyakorlatias oktatási rendszerre

 A német gyerekek 6-10 éves korukig az úgynevezett „Grundschule”-ba, elemi iskolába járnak (kivéve Berlint és Brandenburgot, ott 6 évig tart). A szülők és nevelőtanárok közösen döntenek a gyermek további iskoláztatásáról. Ezt követően továbbtanulnak vagy a gyakorlatias tárgyakat oktató „Hauptschule”-ba, és/vagy szakmai képzést választanak. Ennél magasabb szintű képzést ad a „Realschule”. Választhatnak Gimnáziumot is, ahol több idegen nyelvet tanulnak, és érettségit tehetnek, és utána akár irány a felsőoktatás, de visszatérhetnek a szakképzési rendszerhez is. A német modellben a fiatalok többsége előbb szakmát szerez, majd érettségit tesz. Egy részük ezt követően folytatja tanulmányait felsőfokú intézményekben.

[/vc_column_text][vc_column_text css=”.vc_custom_1516102430047{margin-bottom: 15px !important;}”]

A Hauptschule vagy a Realschule elvégzését követően dönthetnek arról, hogy a 3 éves teljes idejű szakképzésben vesznek részt, vagy először a duális szakképzési rendszerbe iratkoznak be. A szakképzésben való részvételnek nincs semmilyen tanulmányi előfeltétele. A duális rendszerű szakképzésben egyidejűleg két helyszínen folyik a tanulás: az elméleti ismereteket a szakiskolákban (Berufsschule), a gyakorlati készségeket pedig a szakképzésben résztvevő magánvállalkozásoknál sajátítják el a diákok. Általánosságban egy héten 3-4 napot a vállalatnál, 1-2 napot a szakiskolában töltenek. A rendszerből kikerülők az esetek nagy többségében az őket betanító cégnél maradnak. Így a fiatalok már a tényleges alkalmazásuk első pillanatától ismerik a vállalat speciális körülményeit, kellő elméleti és gyakorlati szakismeretekkel rendelkeznek. Jelentősen lecsökken a hibás személyi döntések száma, ami költség és időmegtakarítással jár.

[/vc_column_text][vc_column_text css=”.vc_custom_1516188847950{margin-bottom: 15px !important;}”]

Az 500 főnél több munkaerőt foglalkoztató cégek több  mint 90 %-a részt vesz a képzési programban. Összegzésképpen elmondható, hogy a vállalkozások a saját változó piaci igényeinek megfelelően alakíthatják képzésüket, biztosítva a mindig optimálisan képzett munkaerőt.

A rendszerben az állami részvétel kimerül a keretfeltételek biztosításában, amit az 1969 – es Szakképzési törvény (BBiG) szabályoz. A Fiatal munkások védelméről szóló törvény és a Vállalati törvény előírja, hogy a munkaadónak biztosítania kell a fiatal számára az iskolakötelezettség teljesítéséhez szükséges időt, valamint azt, hogy a tanuló nem kaphat kevesebb fizetést csak azért, mert a munka mellett iskolába jár, utóbbi pedig kiterjed a vállalati szakképzésre. Ennek következménye egy nagyon is hatékony rendszer, ami mind a vállalkozások, mind a tanulók érdekeit szolgálja.

A kamarák szerepe a szakképzésben

A kamaráknak állam által előírt feladata van a szakképzésben. Legfőbb feladata a szakképzés minőségének ellenőrzése, a tanulószerződések átvizsgálása és regisztrálása, a vizsgáztatás, bizonyítvány kiállítás, és a pályázati tanácsadás. A kiállított bizonyítványok ajánlást és presztízst is jelentenek a végzett diákoknak az egész ország területén. Mivel a képzés költségét a vállalkozásoknak maguknak kell állniuk, ezért érdekükben áll a lehető leghamarabb „termelésbe állítani” a diákokat, akik ezért fizetést kapnak. A rendszer piaci alapon működik, ezért a cél nem az idő eltöltése, hanem az idő gazdaságos kihasználása lesz!

Németországban a kamarai tagság kötelező, aktív együttműködés folyik a vállalkozások és kamarák között.

A egyesületek

Mi az, amiben a németek a világon mindenkin túltesznek? Nem a sörivásra, és nem is az autógyártásra gondolok, bár ott is képesek nagyot alkotni. Tudtad, hogy minden második német állampolgár tagja valamilyen egyesületnek? Legyen az sport, vagy bármilyen szabadidős tevékenység, ők a bajnokok, hiszen a klubéletnek több száz éves hagyománya van. Nehéz lehet választaniuk, hová is csatlakozzanak, mert az országban 2014-ben 600.000 egyesületet tartottak nyilván, melyek igen jelentős gazdasági erőt képviselnek! A tagságot az állam azzal támogatja, hogy a tagsági díj leírható a személyi jövedelemadóból. Az egyesületek egyfajta „kötőanyagként” szolgálják a német embereket, és a gazdaságot, aminek az eredménye nehezen számszerűsíthető. Társas lények vagyunk, mindenki szeret valahová tartozni.

Egy gazdaság csak akkor érhet el ilyen teljesítményt, ha állampolgárai elégedettek és sikeresnek tartják életüket. A „boldogságuk” kulcsa kereshető a vagyoni helyzetükben, vagy akár a 3,6 %-os munkanélküliségi adatokban is, de egy biztos: világszinten is kimagasló egyesületi életet élnek, és mindent összevetve több, mint kétharmaduk elégedett az életével! .

 

Felhasznált források:

www.ksh.hu

https://www.mnb.hu/letoltes/haztartasok-hun-0531.pdf

https://de.wikipedia.org

http://old.gvi.hu/data/papers/szakkep_rendszer_2006_10.pdf

https://www.welt.de/finanzen

https://www.focus.de/finanzen/geldanlage

Bundesbank.de[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row bg_type=”bg_color” bg_color_value=”#26282c” css=”.vc_custom_1512135188813{margin-bottom: 35px !important;}”][vc_column css=”.vc_custom_1512135071186{padding-top: 15px !important;}”][vc_column_text css=”.vc_custom_1512135165694{margin-bottom: 10px !important;}”]

Ha szeretnél új cikkeink megjelenéséről értesülni,
iratkozz fel, és azonnal küldjük Neked.

[/vc_column_text][vc_column_text css=”.vc_custom_1512135127338{margin-bottom: 15px !important;}”][/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row bg_type=”bg_color” bg_color_value=”#efefef”][vc_column css=”.vc_custom_1511520061991{padding-top: 20px !important;}”][vc_column_text css=”.vc_custom_1514977790229{margin-bottom: 20px !important;}”]

A posztok szerzői a TőzsdeiKereskedés alapítói, az írásaik saját magánvéleményüket tükrözik és nem minősülnek sem befektetési tanácsadásnak, sem pedig befektetési elemzésnek.

[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row]