[vc_row][vc_column][vc_column_text css=”.vc_custom_1516709164560{margin-bottom: 15px !important;}”]

2020-ra a munkaerő 50 %-át, 2025-re 75 %-át fogja kitenni ez a korosztály. Miért fontos megismerni őket? Hogyan tudták a technika fejlődését a saját malmukra hajtani és közben dollárban milliárdosokká válni? Kik ők? És mi a történetük? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ!

Mit takar az Y-generáció, mint fogalom?

Az Y-generáció egy új típusú nemzedék, melynek kialakulásában a technika száguldó fejlődése játszott rendkívül fontos szerepet. Ha az 1900-as évek utáni időszakot felosztjuk, akkor ez a generáció a negyedik a sorban, jellemzően az 1980 és 1999 között születetteket soroljuk ide.

Az Y-generáció már egy fogyasztói társadalomba született bele, szüleik vagy baby boomerek, vagy az idősebb X-generáció tagjai, akik nehezen, kemény munka árán küzdötték fel magukat oda, ahol tartanak. A fiatalok azt látják, hogy mindezért nagy árat fizettek a szüleik, tönkrementek egészségileg, kiszolgáltatottá váltak a munkaerőpiacon. – Ők már nem hajlandóak erre, nem akarnak „robotolni”, magától értetődik számukra, hogy karriert érnek el, jól keresnek.

Előszőr is idézzük fel, hogy nőtt fel Magyarországon ez a korosztály és milyen esélyekkel indult a sikeres élet fele:

[/vc_column_text][vc_row_inner][vc_column_inner][vc_single_image image=”19514″ img_size=”full” alignment=”center” onclick=”link_image” css=”.vc_custom_1516725255753{margin-bottom: 15px !important;}”][/vc_column_inner][/vc_row_inner][vc_column_text css=”.vc_custom_1516709408647{margin-bottom: 15px !important;}”]

Menjünk, csak szépen az elejére, és ha egy pillanat erejéig is, de képzeljük el magunkat a 80-as, 90-es évek légkörébe a rendszerváltás idejére. A logó mentes környezet, a „német márka”, a „mindenki egyforma” és az egyediség nem megengedett bársonyos bölcsőjébe születik bele az Y-generáció újszülöttje Magyarországon.

A színes TV épp ekkor kezd elterjedni, de az internetről még fikcióként sem beszélünk. A szövetkezetek virágoznak, a csapatszellemet nem kell külön oktatni és az egyéni problémáinkat sem a coachokkal beszéljük meg jobb hijján.

E generáció gyerekeinek a játszótéren eltöltött órák a többi gyerekkel jelentik a szórakozást és nem az online térben lévő grafikusok által megrajzolt képzeletbeli figurák.

A szülők a kitörési lehetőséget a továbbtanulásban látják, és természetesen ezt nevelik bele a már iskolás lurkókba. Ez eddig rendben is van, de mi történik ezután?

Mivel szembesül az Y-generáció fiatal felnőttje?

Már az általános iskola éveiben megjelenik az internet és a mobiltelefon. A TV csatornák tömkelege és a reklámok már mutatni kezdik az irányt, ami egy visszafordíthatatlan folyamatot indít el.

A főiskolás-egyetemi éveket a szülők nélkülözése és hite hatja át, hogy a „gyerekbe fektetés” és önfeláldozás meghozza majd a gyümölcsét. Aztán elindul az ördögi kör, hiszen friss diplomásként készen az első munkahelyre szembesül azzal, hogy 2-3 év munkában szerzett gyakorlattal már fel is vennék egy próbaidőszakra. Na de honnan legyen gyakorlat? És miért ezt várják el mindenhol?

Innen jellemzően 3 irányba megy az élet: továbbtanul, alulról fölfele építkezve ranglétrát mászik vagy kitalál egy olyan start up vállalkozást, amivel meghódítja a világot vagy legalább egy részét. Az első két eset zömében csalódással indított életút, hiszen jó pár év tanulásba fektetett időszak után csak álom a magas fizeztés. (Tisztelet a kivételnek).

Ezen élethelyzet leírásaként hozták be később a Pán Péter-szindróma” fogalmat, mely arra utal, hogy egy részük aktív munkavállalóként késleltetetten jelenik meg a munkapiacon. 25-30 éves felnőttek még a szülői otthonban élnek, igénybe veszik a szülői ház komfortját (főznek, mosnak rájuk, nincs rezsi terhük, zsebpénzt kapnak stb.).

Mi lehet a következménye mindennek?

Számos vállalatnak okoz fejtörést, hogy hogyan tudják alkalmazni, illetve megtartani az Y-generációhoz tartozó fiatalokat.  Fontos és megfejtendő kérdés, hogy akár munkavállalóként vagy éppen fogyasztóként elemezzük őket, hiszen 2020-ra a munkaerő 50 %-át, 2025-re pedig 75 %-át fogja kitenni ez a korosztály.

Sokak szerint céltalanul, egyik munkahelyről a másikra vándorló, szülők által támogatott kényelemben élő fiatalok, akik még nem akarnak vagy nem képesek önmagukért felelősséget vállalni.

Más nézőpontból pénzorientáltak, de nem a kétkezi munkában látják a jövőt, az értéket, a biztonságot, mint a szüleik. Persze ez a technológiai fejlődésnek is köszönhető, hiszen rengeteg munkafolyamatot már robotok végeznek így kiszorul a termelésből és a gyártásból az emberi munkaerő.

Inkább a szellemi munka irányába haladnak, kreatívak, ötletelők.

Nagyobb szabadságigénnyel rendelkeznek, így a munkahely, mint szigorú szabályozott közeg is átalakulásnak indult. A Szilícium-völgyi cégeknél már alap, hogy játszó szobákat hoznak létre, ahol kedvük szerint akár csócsózhatnak vagy billiárdozhatnak is munkaidőben a munkavállalók.

[/vc_column_text][vc_row_inner][vc_column_inner][vc_single_image image=”19500″ img_size=”full” alignment=”center” onclick=”link_image” css=”.vc_custom_1516708425532{margin-bottom: 5px !important;}”][/vc_column_inner][/vc_row_inner][vc_column_text css=”.vc_custom_1516708451682{margin-bottom: 15px !important;}”]

A „munka =élmény” válik fontossá és nem, mint kötelezettség, hiszen nem robotolni akarnak, hanem újítani, feltalálni, alkotni, „kitalalálni amit eddig még senki sem talált ki.”

Nézzünk néhány statisztikai adatot arra vonatkozóan, hogy a nagy vállalatok milyen arányban és mennyiért foglalkoztatják az Y-generáció tagjait:

[/vc_column_text][vc_single_image image=”19501″ img_size=”full” alignment=”center” onclick=”link_image” css=”.vc_custom_1516708461928{margin-bottom: 15px !important;}”][vc_column_text css=”.vc_custom_1516709209224{margin-bottom: 15px !important;}”]

A vizsgált vállalatok közül a Microsoft fizet a legtöbbet e generáció tagjainak, éves szinten 92.800 $-t, ami megközelítőleg 23,5 millió Forint. Ezt, ha lebontjuk havi szintre, akkor azt kapjuk, hogy közel 2 millió Ft-ot keresnek/hónap.

Amennyiben arra vagyunk kíváncsiak, hogy hogyan oszlik meg százalékosan az Y-generáció aránya a fentebb vizsgált vállalatok teljes foglalkoztatásához képest, azt láthatjuk, hogy 25-45 % között ingadozik.  Ez egy igen jelentős szám, tehát levonhatjuk azt a következtetést, hogy igen fontos és nagy befolyással bír, hogy hogyan gondolkodik és milyen elvárásokkal él az Y-generáció fiatal felnőttje.

Amerika Y-generációs „feltalálói”, akik pillanatok alatt dollár milliárdosokká váltak!

Ki lehetne elsőként jobb példa erre, mint Mark Zuckerberg a Facebook közösségi oldal alapítója?

Mark Zuckerberg és a Facebook

[/vc_column_text][vc_single_image image=”19502″ img_size=”full” alignment=”center” onclick=”link_image” css=”.vc_custom_1516708535389{margin-bottom: 15px !important;}”][vc_column_text css=”.vc_custom_1516708622481{margin-bottom: 15px !important;}”]

1984 májusában született, fogorvos apuka és pszichiáter anyuka gyerekeként, akik Markkal együtt négy gyermeket neveltek. Korán megmutatkozott a számítógépek iránt érzett szenvedélye.

Szülei magántanárt fogadtak számára David Newman személyében, aki elmondta, hogy nagyon nehéz volt lépést tartani a fiúval, aki korához képest feltűnően tehetséges volt a programozás területén.

12 éves korában írt édesapja számára egy programot, ami a lakásuk és a fogorvosi rendelő számítógépei közötti kapcsolatot biztosította.

A Harvard egyetemre járt, ahol barátaival 2002-ben megalkották a Facebook elődjét és később több iskolában és egyetemen is széterjszetették.

2004-ben a nyári szünet idejére Kaliforniába költöztek, kibéreltek egy olcsó lakást, amit irodaként is működtettek.

2004 nyara végén találkozott Zuckerberg Peter Thiellel, aki befektetett a cégbe, így úgy döntöttek nem mennek vissza a Harvardra és Kaliforniában maradtak.

2007. május 27-én bemutatták a Facebook platformot és heteken belül rengeteg aplikációt készítettek hozzá, óriási fejlődésnek indult a cég és rövid időn belül 800.000 felhasználója lett világszerte.

2012. májusában került a Facebook tőzsdére, majd 2012. október 4-én a közösségi oldal bevezetése után 8 évvel, a Facebook elérte az 1 milliárd regisztrált felhasználót.

2017 –ben a Forbes szerint megközelítőleg 53,8 milliárd dolláros vagyonnal az ötödik leggazdagabb ember a világon Mark Zuckerberg.

A Facebook teljesítménye a tőzsdére lépése óta:

[/vc_column_text][vc_single_image image=”19503″ img_size=”full” alignment=”center” onclick=”link_image” css=”.vc_custom_1516708644303{margin-bottom: 15px !important;}”][vc_column_text css=”.vc_custom_1516708659636{margin-bottom: 15px !important;}”]

A számok hihetetlenek, elképesztő módon fejldődött az elmúlt több mint 5 évben a Facebook.

A következő, KSH által publikált adatokból kiderül, hogy Magyarországra is beszivárgott és egyre nagyobb teret hódít a vállalkozások körében is a közösségi média használat.

Kis hazánkban felismerték, hogy a vállalkozások szintjén sem lehet már figyelmen kívül hagyni a Facebookot, láthatjuk, hogy évről évre fokozatosan nő a felhasználás:

[/vc_column_text][vc_single_image image=”19504″ img_size=”full” alignment=”center” onclick=”link_image” css=”.vc_custom_1516708676917{margin-bottom: 15px !important;}”][vc_column_text css=”.vc_custom_1516708723912{margin-bottom: 15px !important;}”]

Forrás: http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_onk004.html

[/vc_column_text][vc_column_text css=”.vc_custom_1516709057999{margin-bottom: 15px !important;}”]

Winkelvoss fivérek és a Bitcoin

Ha már Facebook, akkor nem feledkezhetünk meg a Winkelvoss fivérekről sem!

[/vc_column_text][vc_single_image image=”19505″ img_size=”full” alignment=”center” onclick=”link_image” css=”.vc_custom_1516708757356{margin-bottom: 15px !important;}”][vc_column_text css=”.vc_custom_1516708781354{margin-bottom: 15px !important;}”]

Ők arról voltak híresek, hogy beperelték Zuckerberget, hogy tőlük lopta a Facebook alapötletét. Végül nem jártak rosszul, ugyanis peren kívül megyegyeztek, kaptak 20 millió dollár készpénzt és 1.253 millió részvényt.

Szerintetek ezt a hihetetlen összeget a széfben hagyták porosodni?

Hát persze, hogy nem!

Rövid ismerkedésük után a kriptodevizákkal, úgy döntöttek még 2014-ben (!), hogy 11 millió dollárt bitcoinba fektetnek. Már akkor úgy gondolták, hogy óriási lehetőség van benne és nagyobbra nőhet, mint a Facebook.

Hát lássuk be így utólag, nem volt ez egy rossz döntés!

A következő grafikonon a Bitcoin árfolyamát láthajuk a kezdeti 6 $-os ártól napjainkig.

[/vc_column_text][vc_single_image image=”19506″ img_size=”full” alignment=”center” onclick=”link_image” css=”.vc_custom_1516708798646{margin-bottom: 15px !important;}”][vc_column_text css=”.vc_custom_1516708831098{margin-bottom: 15px !important;}”]Ezek után nem meglepő, hogy így ők lehetnek a világ első bitcoin milliárdosai!

A Youtube story

[/vc_column_text][vc_single_image image=”19507″ img_size=”full” alignment=”center” onclick=”link_image” css=”.vc_custom_1516708843836{margin-bottom: 15px !important;}”][vc_column_text css=”.vc_custom_1516708871495{margin-bottom: 15px !important;}”]

Pontosan 13 évvel ezelőttre megyünk vissza, amikor Steve Chan (egyik alapító) egy pótszilveszteri buli után meg akarta osztani barátaival az ott készült felvételeket.  Így másik két barátjával Chad Hurley-vel és Jawed Karim-al, akikkel a PayPal-nál dolgozott együtt, 2005 februárjában aktiválták a youtube domain nevet.

Komolyan vették a munkát és határozott elképzelésük volt, hogy mit akarnak elérni.

A Sequoia Capitals kockázati tőkebefektetésekkel foglalkozó cég 11,5 millió dollárral támogatta a videómegosztó elindítását.

2015. április 23-án került fel az első 18 másodperces videó, aztán egy teszt időszak következett és vegül 2005 novemberében vált mindenki számára elérhetővé. Olyan gyorsan terjedt a Youtube híre, hogy 2006 elején már több mint százmillió videómegtekintést számlált naponta.

2006. október 9-én a Google megvette 1,65 milliárd dollárért, akkori árfolyamon kb. 350 milliárd forintért.

[/vc_column_text][vc_single_image image=”19508″ img_size=”full” alignment=”center” onclick=”link_image” css=”.vc_custom_1516708892043{margin-bottom: 15px !important;}”][vc_column_text css=”.vc_custom_1516708975588{margin-bottom: 15px !important;}”]

Az Y-generációról összességében elmondhatjuk, hogy roppant kreatívak és egy olyan világba születtek bele jókor jó időben, amikor a kreativitás és a tehetség dollár milliárdokban is gyorsan mérhetővé válik.

Ti mit gondoltok az Y-generációról? Írjátok meg nekünk hozzászólásban.

Forrás:

https://hu.wikipedia.org/wiki/Gener%C3%A1ci%C3%B3s_marketing

https://officesnapshots.com/2010/12/15/google-offices-milan/

http://hvg.hu/brandchannel/lgelectronics_20171207_Rejtelyes_millenialok_avagy_miert_forgat_fel_mindent_ez_a_generacio

http://awakenthegreatnesswithin.com/35-inspirational-mark-zuckerberg-quotes-on-success/

https://forbes.hu/uzlet/zuckerberg-vagyona-5-milliard-dollarral-nott-ket-het-alatt/

https://hu.wikipedia.org/wiki/Mark_Zuckerberg#Csal%C3%A1dja

http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_onk004.html

https://www.portfolio.hu/vallalatok/itt-vannak-a-vilag-elso-bitcoinmilliardosai.270067.html

http://marketingseo.hu/a-youtube-tortenete/

https://www.payscale.com/gen-y-best-employers

https://www.investing.com/charts/live-charts

https://www.investing.com/charts/cryptocurrency-charts[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row bg_type=”bg_color” bg_color_value=”#26282c” css=”.vc_custom_1512135188813{margin-bottom: 35px !important;}”][vc_column css=”.vc_custom_1512135071186{padding-top: 15px !important;}”][vc_column_text css=”.vc_custom_1512135165694{margin-bottom: 10px !important;}”]

Ha szeretnél új cikkeink megjelenéséről értesülni,
iratkozz fel, és azonnal küldjük Neked.

[/vc_column_text][vc_column_text css=”.vc_custom_1512135127338{margin-bottom: 15px !important;}”][/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row bg_type=”bg_color” bg_color_value=”#efefef”][vc_column css=”.vc_custom_1511520061991{padding-top: 20px !important;}”][vc_column_text css=”.vc_custom_1514977790229{margin-bottom: 20px !important;}”]

A posztok szerzői a TőzsdeiKereskedés alapítói, az írásaik saját magánvéleményüket tükrözik és nem minősülnek sem befektetési tanácsadásnak, sem pedig befektetési elemzésnek.

[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row]