A magyar IPO helyzet

Bár mostanában pezseg az élet a magyar tőzsde körül, mi mégis keveset foglalkoztunk vele, holott magam is a BÉT-en szerettem bele a tőzsdei kereskedés világába. Így ezzel a cikkel régi adósságomat törlesztem, mivel jelen írásommal a magyar IPO helyzetet, valamint a Budapesti Értéktőzsdén elindult fejlesztéseket és ambiciózus terveket fogom górcső alá venni.

Azt gondolom, kevesen vitatják, hogy a fejlett tőkepiac és tőzsde az egyik alappillére egy versenyképes és stabil gazdaságnak. Egy jól működő tőzsde elősegíti a tőkebevonást és kötvényfinanszírozást, ami különösen a hitelezés lassulása idején kritikus jelentőségű. Ráadásul a tőzsdei jelenlét megköveteli a vállalatok transzparens működését, ami hozzájárul a befektetői bizalom és az egyszerűbb finanszírozhatóság kialakulásához.

Régóta tudjuk, hogy a magyar vállalatok és a gazdaság teljesítménye nemcsak hogy nagyobb tőzsdét igényelne, de jóval több nyilvános kibocsátást (IPO) és nagyobb napi forgalmat is, melyeknek alapfeltétele, hogy sok céggel lehessen kereskedni. Több tényező együttes hatására végül 2016-ban kezdett a Budapesti Értéktőzsde Zrt. (BÉT) egy új, ötéves stratégiába, melynek alapvető célja egy átfogó tőzsdefejlesztési program kidolgozása és megvalósítása Magyarországon.

E fejlesztések legfőbb célja, hogy növekedjen az IPO-k száma, valamint a tőkepiaci forrásbevonás szerepe a magyar vállalatok finanszírozásában, hatékonyan kiegészítve a jelenleg túlsúlyban lévő banki hitelezést.

A BÉT célja, hogy a versenyképes és sikeres hazai vállalatok legfontosabb platformjává váljon.

BÉT-re magyar!

A 2008-as globális pénzügyi válságot követően a magyar részvénypiac nem tudott új erőre kapni, régiós szinten a legnagyobb mértékben, közel 70%-kal esett vissza a forgalma. Bár az elmúlt években pozitív változások indultak el, még mindig kicsi a magyar tőkepiac.

Ez lehet a fő oka annak is, hogy a magyar lakosság és a hazai intézményi befektetők eszközportfóliójában nagyon alacsony a BÉT-re bevezetett részvények aránya. Az elmúlt két évben 20-22 % körül alakult a BÉT részvénypiaci kapitalizációja a GDP-hez képest. 

Ez egyszerűen annyit jelent, hogy a pesti tőzsdén listázott vállalatok értéke a magyar éves GDP egy ötöde. Persze ez az arányszám önmagában nem sokat ér, ha nem tudjuk mivel összevetni. Csak összehasonlításképpen, ez az arány 300% feletti Amerikában.

A magyar tőkepiac fejlesztése azért különösen aktuális, mivel várhatóan már 2020-ra jelentősen csökkennek az EU-s források, és a jegybank is kivezeti a vállalati hitelezést támogató programjait. A cégeknek így fel kell készülniük arra az időszakra, amikor nem támogatott hitelekre vagy uniós pályázatokra alapozzák növekedésüket, hanem piaci forrásokra kell támaszkodniuk, amihez elengedhetetlen a tőzsde fejlesztése.

Szintén a pozitív trendet jelzi, hogy csökkent a magyar részvénypiac forgalmának koncentrációja is, a négy blue-chip (OTP, MOL, Richter, Telekom) részesedése a forgalom korábbi 98 százalékáról 88 százalékra csökkent. A mi brókerünknél – TopForex – a három, külföldi piacokon is aktív blue-chip részvényei (OTP, MOL, Richter) kereskedhetőek részvény CFD formájában, 0,2%-os tranzakciós díj mellett.

Tőzsdei szempontból Lengyelország az abszolút pozitív példa. Ott 20 éve komoly kormányzati szándékkal támogatva építik a tőzsdét. Ez óriási versenyelőnyt jelent az ottani cégeknek.

A magyar tőzsdei vezetés ezt a lemaradást próbálja behozni az 5 éves fejlesztési programjával. Szeretnék azt, hogy magyar cégek is kezdjenek el terjeszkedni a régióban, akár felvásárlásokkal, ahogy tette ezt a Waberer’s és a Dunahouse is.

Waberer’s IPO

Kiválóan szemlélteti az elmúlt évtizedek IPO ínséges időszakát a BÉT-en a Waberer’s 2017-es tőzsdei bevezetése (IPO). A 15,5 milliárd forintos nyilvános kibocsátással az elmúlt 20 év legjelentősebb IPO-ja volt ez a BÉT-en, amivel a Waberer’s rögtön az ötödik legnagyobb kapitalizációjú (értékű) nyilvánosan jegyzett vállalat lett a pesti tőzsdén.

Bár fontos örülni neki, mivel tényleg jelentős esemény volt ez a magyar piacon, de azért azzal is legyünk tisztában, hogy ez a kibocsátás a maga szűk 50 millió eurójával nemzetközi viszonylatban egy igen csekély méretű IPO-nak számít. Ami viszont kimondottan pozitív ebben a sztoriban, hogy az IPO célja egy igazán klasszikus ok volt, mégpedig hogy a Waberer’s fel tudja vásárolni egyik legnagyobb lengyel konkurensét.

„A Waberer’s tőzsdei bevezetése egy nagyon jó példa arra, hogyan is lehet használni a börzét, hogy egy részvénykibocsátással növekedési pályára állítsunk egy vállalkozást” – mondta a Budapesti Értéktőzsde elnök-vezérigazgatója.

Alacsony lakossági részvény megtakarítás

Nyilvánvalóan nem segíti a tőzsde növekedését, ha a lakosság nem elég aktív a részvénypiacon. Míg az USA-ban a lakosság 70-75%-a rendelkezik részvény befektetésekkel, addig Magyarországon ez az arány jó, ha megvan 10 százalék.

A lakossági részvényállomány több mint 800 milliárd forint, ezen belül közel 600 milliárd a közvetlen részvénytulajdon, bő 200 milliárd az intézményi befektetőkön keresztüli befektetés. Ez a szám a teljes lakossági megtakarításoknak – 52 ezer milliárd forint – kevesebb, mint 2 százaléka.

Ahhoz, hogy ez megváltozzon jelentős lépésekre van szükség, melyek közül az egyik legfontosabb a lakosság pénzügyi ismereteinek fejlesztése, illetve tőzsdei oktatása. Ezekkel a célokkal pedig, mi a TőzsdeiKereskedés.hu-nál maximálisan tudunk azonosulni és igyekszünk méretünkhöz képest a legjobban hozzájárulni a befektetők oktatásához, tőzsdei ismereteik képzéséhez.

Fontos számunkra, hogy nőjön a lakosság bizalma a részvénybefektetések iránt. Edukációval elérhető, hogy a lakosság és azon belül is fokozottan a fiatalok megismerkedjenek a tőzsdével és tudják kezelni az itt megjelenő kockázatokat és óriási sikereket.” – MNB

KKV tőzsde a BÉT-en

Széles körben ismert azon tétel, hogy a KKV-k (Kis-és Közép Vállalatok) növekedésének és fejlődésének legnagyobb akadálya a külső finanszírozási forrásokhoz való hozzáférés nehézsége, mivel nem rendelkeznek megfelelő biztosítéki elemekkel. A KKV-k növekedésének másik akadálya, hogy a hitel típusú finanszírozást megfelelőbbnek tekintik a tőke (equity) típusú finanszírozási formákhoz képest – mint pl. angyal befektetések, crowdfunding, kockázati tőkebefektetések, IPO.

Mindezt jól mutatja az EKB felmérése a vállalkozások finanszírozáshoz jutásának a lehetőségeiről. A felmérés alapján a KKV-k vagyonmérlegeinek tételeinél, a rövid-és hosszú lejáratú kötelezettségek között továbbra is a banki hitel-és pénzügyi finanszírozás egyéb formái találhatóak meg, annak ellenére is, hogy ezek a finanszírozási formák növelik a társaság kitettségét, sebezhetővé téve őket egy gazdasági válság, vagy pénzügyi összeomlás esetén, melyre hamarosan lehet is számítani. Arról, hogy mikor jöhet a következő gazdasági válság itt írtunk.

Mivel ez a probléma az egész világon fennáll, ezért kiváló nemzetközi sikerpéldák állnak a rendelkezésre, melyekhez a BÉT is csatlakozni kíván. Megjelent a tőke típusú finanszírozási lehetőségek egy új formája, a KKV Tőzsde, amely pénzügyi válság idején is stabilitást nyújt a KKV-k számára és határozottan kisebb kitettséget eredményez, mint a hitelfinanszírozás.

Milyen magyar cégek alkalmasak egy IPO -ra?

A magyar gazdaságban körülbelül 900 olyan nagyvállalat van, mely méretéből fakadóan nagyrészt megfelel egy tőzsde IPO feltételeinek. Azonban mint ismert, ezek nagy része multinacionális vállalatok tulajdonában van, ahol a legtöbb esetben az anyavállalat már egy nagy nemzetközi tőzsdén jegyzett cég. Így ezek BÉT IPO -jára igencsak kevés esély mutatkozik.

A BÉT saját kutatásai alapján nagyjából 50-70 lehet azon magyar nagyvállatok száma, melyek magyar tulajdonban vannak és reális alternatíva számukra a tőzsdei megjelenés. A közepes méretű vállatok közül 300-ra teszi a BÉT azok számát, melyek méretük és növekedési dinamikájuk alapján komoly befektetői érdeklődésre tarthatnak számon és érettek lehetnek a tőzsdére.

„Fontos, hogy a tőzsdei megjelenést fontolgató cégek termékként tekintsenek a vállalatukra, és azonosítsák, hogy mik a fő erősségei és unique selling pontjai a társaságnak, illetve hogy lehetőség szerint legyen egy növekedési sztorijuk, ami vonzóvá teszi őket a befektetők szemében.” – Végh Richárd, BÉT

A BÉT és a Shanghai értéktőzsde

Úgy tűnik, hogy a Budapesti Értéktőzsde tőkepiac fejlesztési programjának kiemelt fontosságú eleme, hogy szorosabbra fűzze a dinamikusan fejlődő Kínával való együttműködést. A 2017-ben a Bank of China-val, valamint a Shanghai Gold Exchange-el kötött együttműködési megállapodásokat követően 2018-ban a Shanghai Értéktőzsdével (SSE) kötött a BÉT stratégiai megállapodást, amely a világ egyik legnagyobb tőzsdéje.

Nem akármilyen tőzsdéről van szó, aki nem ismerné annak fontos tudnia, hogy forgalmát tekintve a világ 4-5. legnagyobb piaca. A shanghai tőzsdén közel 1500 vállalat részvényeivel kereskednek és átlagos napi forgalma jóval nagyobb, mint a teljes hazai részvénypiaci kapitalizáció.

A Távol-Kelet 2014 óta dominálja a globális IPO színteret, a kínai tőzsdéken csak 2017-ben 436 nyilvános részvénykibocsátást bonyolítottak, ami világszerte az új IPO-k negyedét tette ki. A tranzakciók összértékét tekintve az elmúlt években a Shanghai Értéktőzsde (SSE) volt a világelső.

A most induló partnerség keretében a két börze közösen fog befektetési termékeket fejleszteni, valamint közös kutatói munkát is elindítanak. Az együttműködés részét képezi továbbá az információcsere a tőkepiaccal, a tőzsdei működéssel, illetve a szabályozással kapcsolatban.

Összefoglaló

A 2019-es év még izgalmas is lehet a BÉT-en. A Konzum Nyrt. és az Opus Global Nyrt. egyesülésével egyrészt új blue-chip részvénnyel bővülhet a Budapesti Értéktőzsdén kereskedhető részvények köre, másrészt a BÉT történetében először kerülhet sor két tőzsdei vállalat fúziójára.

Új kibocsátások terén a 2019-es év akár a banki tőzsdére lépések éve is lehet, hiszen több bank is jelezte, hogy a közeljövőben tőzsdére kíván lépni. A sort az MKB fogja kezdeni, ami árazásától függően még akár érdekes sztori is lehet.

Egy biztos. Ha az a cél, hogy sikeres IPO –k legyenek a BÉT-en is, akkor ennek alapfeltétele, hogy sok befektető vegyen részt az IPO jegyzésekben. Ehhez pedig fontos kritérium, hogy a kibocsátási managerek (underwriters) megfelelően árazzák a papírokat, és nem úgy, mint az elmúlt évtizedekben ezt sokszor tették. Ha csak a kibocsátó cégek keresnek az IPO-n, de a befektetők nem, akkor továbbra sem lesz kereslet a magyar IPO-k iránt.

Örülök, hogy velem tartottál és ne feledd, segítünk jobban tőzsdézni!

FORRÁSOK:

BÉT Stratégiai Jelentés – 2018.pdf

A BÉT piacfejlesztési stratégiájának főbb elemei pdf. Szerző: Dr. Szalay Rita igazgató, Kibocsátói Igazgatóság, BÉT 2018.11.22.

https://www.bet.hu/Rolunk/Sajtoszoba/Sajtokozlemenyek/bet-legek-es-strategiai-jelentes—2018-a-pezsges-eve-volt-a-budapesti-ertektozsden

https://www.bet.hu/Rolunk/Sajtoszoba/Sajtokozlemenyek/Uj-kkv-piac-Waberers-IPO-emelkedo-forgalom-Igy-haladt-a-tozsdefejlesztes-2017-ben

https://www.bet.hu/Rolunk/a-budapesti-ertektozsderol/bet-strategia-2016-2020

A posztok szerzői a TőzsdeiKereskedés alapítói, az írásaik saját magánvéleményüket tükrözik és nem minősülnek sem befektetési tanácsadásnak, sem pedig befektetési elemzésnek.

Szerző: Domokos Zsolt

40 éves vagyok, 10 éve boldog házas, feleségemmel és két gyermekemmel Székesfehérváron élek. Hobbijaim közé tartozik a horgászat és a sport minden mennyiségben. Mindig mozgásban vagyok, de ismerőseim szerint rám a kiegyensúlyozottság és nyugodtság jellemző. Először 2006-ban kerültem kapcsolatba az online tőzsdével, mint kereskedő. Kezdetben külföldi részvényekkel foglalkoztam, majd áttértem a BÉT értékpapírjaira. Az utóbbi hat évben leginkább a Forex és CFD kereskedés területére koncentrálok.

Kapcsolódó bejegyzések

Amerika – Kína kereskedelmi háború – 2. rész

Amerika – Kína kereskedelmi háború – 2. rész

Előző cikkünk óta eltelt pár hét, a kereskedelmi háború még javában folyik, a tőzsdék pedig tovább szárnyalnak. Az előzményekben megvizsgáltuk az okokat, melyek alapján kitört a kereskedelmi háború a világ két nagyhatalma között.

Amerika – Kína kereskedelmi háború

Amerika – Kína kereskedelmi háború

Vajon valós megegyezési szándék vagy csak időhúzás áll a háttérben? Ebben a cikk sorozatban megvizsgáljuk, hogy milyen események állhatnak a két ország között elhúzódó tárgyalások mögött.