[vc_row][vc_column][vc_row_inner][vc_column_inner][vc_column_text css=”.vc_custom_1519127234679{margin-bottom: 10px !important;}”]

Ha egy kicsit is foglalkoztál már az online kereskedés világával, biztosan találkoztál a DAX 30 indexel! Ez 30 meghatározó német vállalatot foglal magába, melyek részvényei a frankfurti székhelyű Xetra-ban kereskednek. A DAX 30-ban található cégek a frankfurti tőzsde forgalmának több mint kétharmadát adják. Bár mindösszesen 30 nagyvállalat alkotja (100-ból!), mégis a tejes frankfurti tőzsde kapitalizációjának 80 %-át képviseli.

A tőzsdével régóta foglalkozók sem biztos, hogy hibátlanul fel tudnák sorolni a DAX 30 részvénytársaságait. Cikksorozatunkban megnézzük a cégeket, amik az indexben szerepelnek, és bepillantunk fényes, illetve néha sötét múltjukba. Mivel a vállalatok történelme rendkívül szerteágazó, ezért csak a teljesség igénye nélkül vizsgáljuk meg ABC sorrendben a soron következő 2 vállalatot: BASF, BAYER

[/vc_column_text][vc_column_text css=”.vc_custom_1519127197134{margin-bottom: 0px !important;}”]

BASF

[/vc_column_text][vc_single_image image=”20592″ img_size=”large” add_caption=”yes” css=”.vc_custom_1533661416177{margin-bottom: 0px !important;}”][vc_column_text css=”.vc_custom_1519124697515{margin-bottom: 15px !important;}”]

A cég teljes neve Badische Anilin- und Soda Fabrik (Badeni Anilin – és Szóda Gyár), német vegyipari óriás, és mind forgalma, mind piaci kapitalizációját tekintve a világ legnagyobb vegyipari vállalata. Mannheimben alapították, de mai székhelye Ludwigshafenben található.

[/vc_column_text][/vc_column_inner][/vc_row_inner][vc_column_text css=”.vc_custom_1519124953869{margin-bottom: 15px !important;}”]

A vállalat világszerte 390 üzemmel rendelkezik és 113.830 főt foglalkoztat. Üzleti kapcsolatai 200 országra terjednek ki. Árbevétele 2017-ben 64,5 milliárd € volt, 8,5 milliárd eurós adózás előtti eredmény mellett, ami több mint fél évnyi magyar GDP! Jegyzik a cég részvényeit a frankfurti mellett a new york-i, zürichi és londoni tőzsdéken is.

Ludvigshaven-i üzemük a világ legnagyobb vegyi gyára, mintegy 40.000 embert foglalkoztatva.

A céget 1865-ben Fridrich Engelhorn alapította 1,4 millió gulden törzstőkével, aki egyébként lámpagyújtó volt Bádenben.

[/vc_column_text][vc_column_text css=”.vc_custom_1519125129458{margin-bottom: 15px !important;}”]

Tevékenységének melléktermékét, a kátrányt kezdte festékek gyártására használni, majd a későbbiekben más vegyi anyagokat is gyártani kezdett, amik ugyancsak a festékgyártáshoz szükségesek: például a szódabikarbónát és némely savakat. Angliában az anilin feltalálása után lehetővé vált a szintetikus festékek gyártása és a BASF Heinrich Caro ismert vegyészt szerződtette társügyvezetőnek. 1901-re a BASF termékeinek mintegy 80%-a festék volt.

[/vc_column_text][vc_column_text css=”.vc_custom_1519125207227{margin-bottom: 15px !important;}”]

Az 20. század elején a BASF cég Carl Bosch kémikussal karöltve oldotta meg az ipari ammóniagyártás problémáját. A cég jogot nyert az ammónia Haber-féle előállítására, aminek köszönhetően a társaság növekedésnek indult.

[/vc_column_text][vc_row_inner][vc_column_inner][vc_single_image image=”20593″ img_size=”full” alignment=”center” onclick=”link_image” css=”.vc_custom_1533661423228{margin-bottom: 5px !important;}”][/vc_column_inner][/vc_row_inner][vc_column_text css=”.vc_custom_1519125368985{margin-bottom: 15px !important;}”]

Az első világháború során részt vállalt a robbanóanyag gyártásban.

1925-ben a cég IG Farben néven egyesült a Bayerrel, és más kisebb vállalkozásokkal. Az egyesülés egyik oka a BASF ludvigshaveni üzemében bekövetkezett üzemi baleset volt. Az 1921-es robbanás máig Németország legnagyobb ipari katasztrófája, 565 ember vesztette életét. A cég „újracsomagolásával” próbáltak szabadulni rosszemlékű nevüktől. A BASF ezzel elvesztve önállóságát és függetlenségét.

Az IG Farben együttműködött a nácikkal és részt vett a hadianyag gyártásában, valamint a gázkamrákban használt Zyklon B gyártásában is, amiért a vállalatot manapság is támadások érik. Az akkori vezetők, dolgozók már valószínűleg nem is élnek, így a káros következmények és a vezeklés megmaradt (az ez ügyben legalábbis) vétlen jelenlegi „örökösöknek”. A háborút követően a szövetségesek felszámolták a céget.

Carl Wurster 1952-ben a vállalatot eredeti nevén újraindította. A német gazdasági fellendülésnek és az új, szintetikus termékeknek, mint például a nylon vagy a polisztirol köszönhette gyors növekedését, és a 60-as években Németországon kívül is megjelent. A társaság jelenleg számos piacon van jelen, mint például a vegyi anyagok, a különböző műanyagok, növény védőszerek vagy akár a kétes megítélésű GMO (genetikailag módosított organizáció) termékek piacán is. A biotechnológiai kutatások területén (többek között a GMO kutatásban) együttműködnek a Monsantoval.

A kicsit idősebbek a kazettára és a hozzá tartozó javító készletre biztosan emlékeznek: bizony, ez ugyancsak a BASF terméke volt!

[/vc_column_text][vc_column_text css=”.vc_custom_1519125455768{margin-bottom: 15px !important;}”]

Bayer AG

[/vc_column_text][vc_row_inner][vc_column_inner][vc_column_text css=”.vc_custom_1519127484725{margin-bottom: 15px !important;}”]

A Bayer AG német gyógyszeripari és vegyipari vállalat, aminek központja Németországban, Leverkusenben található. A világ harmadik legnagyobb árbevételű gyógyszergyára, amely 2016-ban 46,769 milliárd € árbevételt ért el, 4,5 milliárd eurós eredmény mellett. A cég 155 éves múltra tekint vissza, 115.200 főt foglalkoztat és a világ több mint 150 országában 307 vállalattal van jelen. A Frankfurti Értéktőzsdén jegyzett cég mind a DAX, mind az EURO STOXX 50 tagja. Jegyzik még a milánói, a tokiói és a new york-i tőzsdéken is. Neve a sportrajongók előtt a Bayer 04 Leverkusen nevéből is ismerős lehet. A vállalat által támogatott csapatot még maga a cégalapító hozta létre 1904-ben. 

Friedrich Bayer és Johann Friedrich Weskott 1863-ban az egykori Barmen-ben alapították. Első termékei a fukszin (vörös színnel oldódó kátrányfesték) és az anilin (olajszerű festék alapanyag) voltak. A cég kezdetben festékgyártással foglalkozott, hasonlóan a BASF-hez.

[/vc_column_text][/vc_column_inner][/vc_row_inner][vc_single_image image=”20594″ img_size=”full” alignment=”center” onclick=”link_image” css=”.vc_custom_1533661430205{margin-bottom: 15px !important;}”][vc_column_text css=”.vc_custom_1519126731218{margin-bottom: 15px !important;}”]

Fridrich Bayer halála után fia vette át a társaság irányítását, aki kémikusként 1871 óta már ott dolgozott, és a céget részvénytársasággá alapította. Elismert német kémikusokat alkalmazott, akik segítették a vállalat felemelkedését.

A századforduló körül számos gyógyszer és gyógyszer hatóanyag ipari előállítását köszönhetjük a Bayernek: köztük van a mindenki által is ismert aspirin, valamint a heroin (1899) is, melyekkel megalapozták hírnevüket a gyógyszeriparban is. A cég az első világháborúban hadászati anyagokat is gyártott, köztük robbanóanyagokat és kaucsukot a német hadsereg számára.

A 20-as évek közepén meglódult az infláció, illetve sztrájkok sorozata is nehezítette a vállalat életét. 1923-ban rövid időre bevezették az úgynevezett anilin – dollárt, ami Ludwigshavenben egy ideig a hiperinfláció alatt fizetőeszközként működött. 1925-ben a cég IG Farben néven egyesült a BASF-el és más kisebb vállalkozásokkal.

A német nemzetszocializmus alatt a cég kényszermunkásokat is alkalmazott, aktív szerepet vállalva a diktatúra és a háború éveiben. 2000-ben létrehoztak egy alapítványt, melynek fő feladata az egykori kényszermunkások (családtagjainak) kárpótlása. A hitleri Németországban betöltött szerepe miatt a Bayer és BASF vállalatokat sok támadás és kritika éri, háborús szerepvállalásuk következményei máig kihatnak a két társaság életére.

„Az anilintől a kényszermunkáig”. A kép egy „reklám” ami emlékeztet a cég múltbeli szerepvállalására.

Az 1950-es években a Bayer, csak mint egy önálló gyáregység működött. 1952-ben Bayer AG. néven indították újra a céget, majd 1953-tól újra a tőzsdén szerepelt. Elkezdték gyártani a TBC ellenszerét, valamint a penicillint. A 60-as évekre újra óriássá váltak, dolgozói létszámuk elérte a 80.000 főt. Hatalmas ütemben terjeszkedtek, üzemet nyitottak többek között Argentínában, Chilében és az USA-ban is.

1957-ben a vállalat felismerte a kőolajban rejlő üzleti potenciált és elkezdték az együttműködést a BP-vel. Közösen petrolkémiai üzemet alapítottak Hamburgban. 1964-ben a Bayer leányvállalata, az AGFA AG. (Actien-Gesellschaft für Anilin-Fabrication) és a Gevaert AG. egyesült, így a két cég együtt versenyképessé tudott válni a filmes piacon is.

A II. Világháború következtében a Bayer elvesztette olaszországi és USA-beli vállalatait. A Bayer Italia S.P.A 1967-ben indult újra. Az USA-ban a II. világháború következtében elvesztették a jogot a névhasználatra, ezért a Monsanto-val közösen létrehozzák a MOBAY nevű közös vállalkozásukat. Ez a cég gyártotta a vietnámi háborúhoz az „Agent Orange” néven elhíresült defoliáns herbicidet (nagy hatású növényirtó szer, ami a lombozat elvesztését okozza). A szer mellékhatása a benne található dioxinnak köszönhetően a vietnámi kormány szerint 400.000 ember halálát és 500.000 torzszülött gyermek születését okozta.

Az amerikai hadsereg 1962 és 1970 között 43 millió liter kemikáliát permetezett a vietnámi őserdőre és az ott élő emberekre. A 2 millió hektáron végzett „beavatkozás” 3000-nél is több települést és 18 millió ott lakót érintett. A vállalat jelezte, hogy a „környezetkárosításért” kész jóvátételt fizetni, viszont ezzel az ügy még messze nincs a mai napig sem lezárva.

1971-ben a cég vállalati struktúráját átalakították, hogy megbirkózzanak annak óriási méretével és összetettségével. Az átalakult cégóriás így rugalmasabban tudott alkalmazkodni az új idők kihívásaihoz.

A 80-as években megszerezték az amerikai Miles Inc-ot, amivel egy amerikai tőzsdén jegyzett céghez jutottak, amellyel megindult a növényvédelmi kutatás. Az Agfa-Gaevert újra Bayer leányvállalat lett.

1995-ben az USA-ban visszaszerezték a Bayer név használatának a jogát.

2001-ben a cég addigi történelmének legnagyobb felvásárlását hajtották végre, megvették az Aventis növényvédőszer gyártó üzletét 7,25 milliárd euróért. Egy évre rá ugyancsak az Aventistől megveszik a vetőmag előállítást is, így a társaság vetőmag előállításban is felzárkózott a világ legnagyobbjai, a Pioneer, a DuPont, a Syngenta és a Monsanto mellé.

2006-ban a berlini gyógyszergyártó Schering Ag-t vásárolták fel, a felvásárlásba a konkurens Merc KGaA is beleszólt, így az üzlet a Bayernek 17 milliárd eurójába került.

[/vc_column_text][vc_single_image image=”20595″ img_size=”full” alignment=”center” onclick=”link_image” css=”.vc_custom_1533661440002{margin-bottom: 15px !important;}”][vc_row_inner][vc_column_inner][vc_column_text css=”.vc_custom_1518516198159{margin-bottom: 15px !important;}”]

1989 óta részvénytársaság, 1995-től mint tőzsdén jegyzett cég működik, eleinte az M-DAX-on jegyezték. 1998-ban bekerült a DAX 30-as kosárba, amiből 3,01%-ot tesz ki.

[/vc_column_text][vc_column_text css=”.vc_custom_1519126769457{margin-bottom: 15px !important;}”]

2016 májusában hivatalos ajánlatot tett a Bayer az amerikai Monsanto cégóriásra. 62,5 milliárd USD-t kínáltak érte, azaz részvényenként 122 USD-t. Az ajánlatot a Monsanto vezetése az alacsony árra hivatkozva elutasította. A Bayer új ajánlata 66 milliárd dollár volt, részvényenként 127,5 USD, amit a Monsanto igazgatósága elfogadott. Ezzel a felvásárlással a Bayer AG lenne a világ első számú agrárkémiai vállalata és a német vállalatok történelmének legnagyobb felvásárlója cím büszke birtokosa. A felvásárlási véglegesítése 2018 márciusában történhet.

[/vc_column_text][/vc_column_inner][/vc_row_inner][vc_single_image image=”20596″ img_size=”full” add_caption=”yes” alignment=”center” onclick=”link_image” css=”.vc_custom_1533661445085{margin-bottom: 15px !important;}”][vc_column_text css=”.vc_custom_1519126824512{margin-bottom: 15px !important;}”]

A német kancellárnak, Angela Merkelnek sem lehetett egyszerű dolga, amikor a BAYER 150. születésnapjára írt mondanivalóján gondolkodott. Beszédében óvatosan méltatta a cég „figyelemreméltó” múltját és a „német ipar fontos pilléreként” jellemezte.

Sok olyan történt az elmúlt másfél évszázad alatt, ami rendkívüli magasságokba röpítette a céget, bár egyes részeket a jogutód szívesen kitörölne a történelemkönyvből.

A DAX cégóriások láthatóan nem pihennek, időről időre új hírekkel szolgálnak. A cikkünkben felsorolt vállalatok mindegyike megélt jó és rossz időket, de egy közös mindenképpen van bennük. A legnagyobb nehézségek után is talpra tudtak állni és megfelelni az adott kor kihívásainak.

Források:

https://www.basf.com/de/de.html
https://www.bayer.de/
https://de.statista.com
https://de.wikipedia.org[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row bg_type=”bg_color” bg_color_value=”#efefef”][vc_column css=”.vc_custom_1511520061991{padding-top: 20px !important;}”][vc_column_text css=”.vc_custom_1514977790229{margin-bottom: 20px !important;}”]

A posztok szerzői a TőzsdeiKereskedés alapítói, az írásaik saját magánvéleményüket tükrözik és nem minősülnek sem befektetési tanácsadásnak, sem pedig befektetési elemzésnek.

[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row]