[vc_row][vc_column][vc_column_text css=”.vc_custom_1521552880055{margin-bottom: 15px !important;}”]

Ha egy kicsit is foglalkoztál már az online kereskedés világával, biztosan találkoztál a DAX 30 indexel! Ez 30 meghatározó német vállalatot foglal magába, melyek részvényei a frankfurti székhelyű Xetrában kereskednek. A DAX 30-ban található cégek a frankfurti tőzsde forgalmának több mint kétharmadát adják. Bár mindösszesen 30 nagyvállalat alkotja (100-ból!), mégis a tejes frankfurti tőzsde kapitalizációjának 80 %-át képviseli.

A tőzsdével régóta foglalkozók sem biztos, hogy hibátlanul fel tudnák sorolni a 30 részvénytársaságot. Cikksorozatunkban megnézzük a vállalatokat, amik az indexben szerepelnek, és bepillantunk fényes, illetve néha sötét múltjukba. Mivel történelmük rendkívül szerteágazó, ezért csak a teljesség igénye nélkül vizsgáljuk meg ABC sorrendben a soron következő 3 vállalatot: Beiersdorf, BMW, Commerzbank.

A Beiersdorf Ag.

Ki ne ismerné a Nivea, a Labello, a Hansaplast vagy az Eucerin márkákat? A Beiersdorf Ag. 150 leányvállalattal rendelkező, hamburgi székhelyű kozmetikai vállalat. Többségi tulajdonosa 51,01 %-os tulajdonnal a Maxinvest Ag. holdingtársaság, ami a német Herz család tulajdonában áll. Ők a 7. leggazdagabb német család. A Maxinvest birtokolja még a Tschibo GmbH-t (a kávéjukat biztosan ismered!), és a Reemtsma Cigarettenfabriken GmbH-t (ismert termékeik többek között a Davidoff és a West cigaretta).

[/vc_column_text][vc_row_inner][vc_column_inner][vc_single_image image=”19786″ img_size=”full” alignment=”center” onclick=”link_image” css=”.vc_custom_1521548277600{margin-bottom: 15px !important;}”][/vc_column_inner][/vc_row_inner][vc_column_text css=”.vc_custom_1521548464988{margin-bottom: 15px !important;}”]

A vállalat történelme Paul Carl Beiersdorf gyógyszerész által kifejlesztett sebtapasz szabadalmával kezdődött 1882. március 28-án, és ezt a napot tekinti a Beiersdorf Ag. alapítási dátumának. Beiersdorf a fia 1890-ben történt öngyilkossága miatt úgy döntött, hogy eladja a vállalatot a zsidó származású gyógyszerésznek, Oscar Troplowitznak 60.000 Márkáért. Ő volt az, aki kifejlesztette a gézt és a kötöző pólyát. Ezek a termékek lettek a későbbi Hansaplast és Tesa márkák alapkövei. Troplowitz vezette be 1909-ben a ma is jól ismert Labello ajakápoló márkát. Ismert német szakembereket alkalmazott, köztük volt a híres zsidó származású bőrgyógyász, Paul Gerson Unna, és az ugyancsak zsidó származású Isaac Lifschütz, aki kifejlesztette az euceritet (víz és olaj emulzió).

[/vc_column_text][vc_column_text css=”.vc_custom_1521552214258{margin-bottom: 15px !important;}”]

Ennek lett a márkaneve az Eucerin, ami a világ első bőrápoló krémjének az alapanyaga, és további bőrápoló készítmények márkaneve. Gondolom Te is jól ismered a vállalat máig legismertebb termékét, a Niveát! A krém 1911 decemberében indult világhódító útjára, és a Beiersdorf ezzel alapozta meg világhírnevét.

A dolgozói létszám 1918-ra 11-ről 50-re emelkedett. Troplowitz nemzetközi kapcsolatainak köszönhetően világszerte ismertté váltak a termékek, és 1914-re már mind az 5 kontinensen rendelkeztek üzlettel.
1918-ban Troplowitz és a vállalat társtulajdonosa, Otto Hans Mankiewitz is elhunytak, így a céget át kellett alakítani. 1922. június 1-én P. Beiersdorf & Co. AG. néven részvénytársasággá alakultak. Még ebben az évben piacra vezették a Hansaplast márkát, és 1925-től kapható kék-fehér dobozos kiszerelésben a Nivea. 1932-ben volt a vállalat 50 éves évfordulója, és ekkorra már 1400 alkalmazottat foglalkoztattak.

1933-ban a politikai körülmények megváltoztak. A nemzetiszocialista kormány nyomás alá helyezte a cég vezetését, hiszen a cég alapítói és igazgatósági tagjai közül néhányan zsidó származásúak voltak. Az ellenük folytatott gyűlölet és hecckampány („Kauft keine Judencreme!”’: Ne vásárolj zsidókrémet!) hatására a vállalat zsidó származású igazgatósági tagjai és az elnöke, Willy Jacobsohn lemondott. Ő először Hollandiába emigrált, és Amszterdamból irányította tovább a külföldi leányvállalatokat. 1938-ban a nácik elől az USA-ba menekült. A német vállalt irányítását Carl Claussen vette át, aki 1954-ben bekövetkezett haláláig töltötte be pozícióját. A Beiersdorf megnyerte magának Elly Heuss-Knapp-ot, a későbbi német first ladyt, aki több vállalat „reklámozásában” is segédkezett.

[/vc_column_text][vc_single_image image=”20555″ img_size=”full” add_caption=”yes” alignment=”center” onclick=”link_image” css=”.vc_custom_1533660083361{margin-bottom: 15px !important;}”][vc_column_text css=”.vc_custom_1521548568247{margin-bottom: 15px !important;}”]

A II. világháború végére nem csak gyártó egységeiket vesztették el Németországban, hanem a márkáikhoz kapcsolódó jogaikat is. A következő időszakban a Beiersdorf visszavásárolta a márkákhoz fűződő jogokat, és 1949-re már 30 millió DM forgalmat tudtak elérni.
A 90-es években az utolsó külföldi márkajogokat is visszavásárolták Angliában, Ausztráliában és Dél-Afrikában. Ezzel a vállalat a világ legnagyobb bőrápoló szer gyártójává lépett elő.

2001-ben megalapították a tesa Ag-t, a Beiersdorf leányvállalatát, ami manapság 6500-nál is több kötszerfélét forgalmaz. Ugyanebben az évben indult a Biersdorf Ag. és a BSN medical közös leányvállalata hamburgi székhellyel, ahol sebkezelő, ortopédiai és érkezelő szereket gyártanak. A vállalatot 2006-ban 1,03 milliárd Euróért megvette a Montagu Private Equity befektetési társaság.

2003-ban ért véget egy két éves átvételi háború, ahol is az amerikai Procter & Gamble próbált sikertelenül a vállalatban többséget szerezni. A Beiersdorf Ag. 2008. december 22-én került a DAX 30-as kosárba.

[/vc_column_text][vc_single_image image=”20556″ img_size=”full” alignment=”center” onclick=”link_image” css=”.vc_custom_1533660089191{margin-bottom: 15px !important;}”][vc_column_text css=”.vc_custom_1521548603471{margin-bottom: 15px !important;}”]

Bayerische Motoren Werke Ag.

A világszerte ismert BMW Ag. a BMW Group leányvállalata. Személyautó és motorkerékpár gyártással foglalkozik, központja a németországi Münchenben található. A BMW-hez tartozik a Mini és a Rolls-Royce márka is.

A vállalat éves forgalma 94,16 milliárd Euró volt 2016-ban, ami a magyar éves GDP 70 %-a! 125.000 alkalmazottal 2,35 millió autót gyártanak évente, ezzel a 15. helyezettek az autógyártók világrangsorában. A részvények 46,5 %-át a Quandt család birtokolja, akik a leggazdagabb család Németországban.

[/vc_column_text][vc_single_image image=”20557″ img_size=”full” alignment=”center” onclick=”link_image” css=”.vc_custom_1533660094867{margin-bottom: 15px !important;}”][vc_column_text css=”.vc_custom_1521552408014{margin-bottom: 15px !important;}”]

De nem mindig gyártottak autót! Történelme 1913-ig nyúlik vissza, amikor Karl Rapp megalapította a Rapp Motorwerke GmbH-t. A vállalat repülőgépmotorok gyártásával indult.
A vállalat 1917 áprilisában vette fel a BMW GmbH nevet, majd a következő évben részvénytársasággá alakult.
1919-ben a Versaille-i békeszerződés miatt bajba kerültek, mert 5 évig nem gyárthatták volna addigi egyetlen terméküket, a repülőgép motorokat. Azonban a 20-as évek reklámjaiból kiderül, hogy a tiltást nem tartották be.
1922-ben a főrészvényes, Camillo Castiglioni kivált a társaságból, és magával vitte a BMW nevet a Bayerischen Flugzeugwerken vállalkozáshoz. Ezt a társaságot 1916. március 7-én jegyezték be, és ezt a dátumot tekinti a BMW alapítási dátumának. Külön érdekesség, hogy ebből vállalkozásból származik a Südbremse, ami 1985-től a Knorr-Bremse nevet viseli.
1923-ban Max Friz és Martin Stolle kifejlesztették az első motorkerékpárt, az R32-t, amivel kezdetét vette egy új korszak.

[/vc_column_text][vc_single_image image=”20558″ img_size=”full” alignment=”center” onclick=”link_image” css=”.vc_custom_1533660101395{margin-bottom: 15px !important;}”][vc_column_text css=”.vc_custom_1521548663409{margin-bottom: 15px !important;}”]

1924-től újra gyártottak repülőgépmotorokat. 1930-ban kifejlesztett Schienenzeppelin szupervonathoz a BMW szállította a motort, amivel 230 km/h-s sebességrekordot állítottak fel, ami 24 évig megdöntetlen maradt.

[/vc_column_text][vc_single_image image=”20559″ img_size=”full” add_caption=”yes” alignment=”center” onclick=”link_image” css=”.vc_custom_1533660110928{margin-bottom: 15px !important;}”][vc_column_text css=”.vc_custom_1521548948029{margin-bottom: 15px !important;}”]

1928-ban átvették a Fahrzeugfabrik Eisenach Ag-t, ami a Dixi autót gyártotta.
A következő évben megalkották az első szériaautójukat a türingiai Eisenachban, ami a Dixi 3/15 DA és a brit Austin 7 ötvözete volt. Az első „echte” BMW-t ebből a modellből fejlesztették AM 1-es névvel.

BMW AM-1

A nemzetszocializmus évei alatt 1933-tól 1938-ig a forgalom 9-szeresére emelkedett (32,5 millióról 280 millió RM-ra). A fő hajtóerő a repülőgépmotor gyártás volt, a Luftwaffe Focke-Wulf Fw 190 és a Junkers Ju 88 gépeibe építették motorjaikat.
1944-re már 750 millió RM-ra emelkedett a forgalmuk, és 56.000 embert foglalkoztattak. Az óriási növekedés egyik sötét oldala, hogy a dolgozók 50 %-a kényszermunkás volt.
1945-ben a megszálló szovjet csapatok átvették az Eisenachi üzemet, ami birtokában volt a gyártó eszközöknek, és gyorsan újra termelésbe lehetett állítani. A müncheni üzem a háború alatt szinte teljesen megsemmisült. A müncheni BMW nem akarta elfogadni, hogy a ráhatásuk nélkül Eisenachban BMW név alatt autók készüljenek, ezért a cégbíróság 1951-ben megtiltotta a BMW név használatát. Az eisenachi cég állami tulajdonú vállalkozás lett, és átnevezték EMW-re (Eisenacher-Motoren-Werk). A korábbi BMW autók mintájára indult el az IFA és az EMW személyautók gyártása, amiből a későbbi Wartburg is származik.

EMW 328 nagyon is szépre sikerült

A müncheni gyárat lebombázták, ahol addig egyébként sem gyártottak autókat, és semmi sem állt rendelkezésre, ami a gyártáshoz szükséges volt. A vállalat motorkerékpár, fék és edénygyártással maradt fent. Később elindult az autógyártás is, aminek köszönhetően adósságaik megnőttek, és a Deutsche Bank, mint a cég akkori főrészvényese javasolta a vállalat eladását a Daimlernek. A kisrészvényesekből alakult szövetség az eladást sikerrel megakadályozta, így függetlenek maradtak.

Az áttörést Herbert Quandt hozta el, aki a Quandt csoport révén 60 %-os részesedést szerzett a vállalatban. Elkezdődött a nagy teljesítményű, kényelmes, sportos limuzinok gyártása, amiről a BMW ma is méltán világhírű.

[/vc_column_text][vc_single_image image=”20562″ img_size=”full” add_caption=”yes” alignment=”center” onclick=”link_image” css=”.vc_custom_1533660129014{margin-bottom: 15px !important;}”][vc_column_text css=”.vc_custom_1521549008054{margin-bottom: 15px !important;}”]

Külön figyelmet érdemel Eberhard von Kuenheim, aki 1970-től 1993-ig volt az igazgatóság elnöke. Vezetése alatt a forgalom tizennyolcszorosára, az autóeladások a négyszeresére emelkedtek, a dolgozói létszám 23.000-ről 71.000-re emelkedett.
Azért kudarcból is jutott nekik. 1994-ben megvették az angol Rover Csoportot, amivel a vállalat 2000-es eladásáig 9 milliárd márka veszteséget termeltek.

2002-ben megszerezték a Rolls-Royce védjegy jogosultságát, és megkezdték a Phantom luxuslimuzin gyártását.

[/vc_column_text][vc_single_image image=”20563″ img_size=”full” add_caption=”yes” alignment=”center” onclick=”link_image” css=”.vc_custom_1533660608087{margin-bottom: 15px !important;}”][vc_column_text css=”.vc_custom_1534922511117{margin-bottom: 15px !important;}”]

Napjainkban a BMW óriási pénzeket költ fejlesztésekre. Ahogy egy korábbi cikkünkben is írtunk róla, élen járnak az elektromos autók fejlesztésének és gyártásának területén.
(itt olvashatod: https://tozsdeikereskedes.hu/melyik-vallalat-lesz-az-autoipar-legnagyobb-sztarja-2018-ban-a-bmw-vagy-a-tesla/)

A cégóriás BMW sok mindenen ment keresztül történelme alatt, de biztosak lehetünk abban, hogy a következő évtizedekben is sok meglepetést tartogat.

A Commerzbank

A frankfurti székhelyű részvénytársaság Németország 4. legnagyobb bankja. Világszerte 51.300 alkalmazottjuk van, 11 millió magán és 1 millió vállalati ügyfelet tudhatnak magukénak. Mérlegfőösszegük 532,6 milliárd, befektetés állományuk mintegy 260 milliárd Euró.

1870. február 26-án kereskedőkből és bankokból álló konzorcium alapította Hamburgban Commerz- und Disconto-Bank néven. A 20. század elején egyesültek a Berliner Bank Ag-vel, majd a 20-as évektől számos kis bankot vásároltak fel. Az 1929-33-as gazdasági világválság alatt kis híján tönkrementek, ezért Heinrich Brüning kancellár döntésére egyesítették a Commerzbankot a Barmer Bankvereinnnal. Ennek a tőkeemelésnek a következtében viszont állami irányítás alá kerültek. 1940-ben vették fel a Commerzbank Ag. nevet.

[/vc_column_text][vc_single_image image=”20564″ img_size=”full” add_caption=”yes” alignment=”center” onclick=”link_image” css=”.vc_custom_1533660616501{margin-bottom: 15px !important;}”][vc_column_text css=”.vc_custom_1521552810388{margin-bottom: 15px !important;}”]

Az állami irányítás alá tartozó bank élére a birodalomhoz hű igazgatóságot ültettek, és óriási bevételre tettek szert a zsidó vagyonelkobzás időszakában. A pontos összeg máig sem ismert. A 2. Világháború végével a bank széttagolódott a megszállási zónák szerint. A banktörvény 1952-es hatályba lépésével az utódintézeteket egyesítették. Így jött létre a Bankverein Westdeutschland Düsseldorfban, a Commerz- és Disconto-Bank Hamburgban és a Commerz- és Credit-Bank Frankfurtban. Az egykori bank részvényesei ezekben a bankokban kaptak részesedést.

1958-ban a regionális intézetek Commerzbank Ag. néven egyesültek.
1969-ben Luxemburgba, 1970-ben Franciaországba és Olaszországba, 1971-ben New York-ban terjeszkedtek.
1990-ben a cég székhelye Düsseldorfból Frankfurtba költözött.

A Commerzbank frankfurti irodája

2003 őszén 2,3 milliárd Eurós tőkeemelést hajtottak végre, majd 2004-ben átvették a zavaros pénzügyeiről ismert SchmidtBankot. 2006-ban megszerezték az Allianztól és a Deutsche Banktól az Eurohypo Bankot. Ez mint látni fogjátok, nagyon rossz döntésnek bizonyult.
2008. augusztus 31-én hozták nyilvánosságra, hogy a Commerzbank 9,8 milliárd Euróért átveszi az Allianzhoz tartozó Dresdner Bank 60,2 %-át, majd 2009-től fokozatosan a „maradékot” is. Ugye emlékeztek, tombolt a válság! Igaz, hogy az utólagos tárgyalásokon a végső ár 5,5 milliárd Euróra csökkent, de az átvétel miatt a vállalat menedzsmentjét sok kritika érte, hogy miért vágtak bele ekkora üzletbe ezekben a nehéz időkben. 2009-től óriási átszervezések kezdődtek, és 9000 fős leépítésről kezdtek tárgyalni a szakszervezetekkel.

Az utolsó évtized felvásárlásai a válságkor rengeteg problémát okoztak, hiszen az Eurohypo az amerikai ingatlanpiacban rendelkezett komoly kitettséggel, a Dresdner Bank pedig több problémás ország állampapírjából is bevásárolt a korábbi években. Ennek következtében több milliárd eurós leírásokra kényszerültek. A Commerzbank 2008-tól állami segítségre szorult, 2009-ben pedig részben állami tulajdonba került, ezért az Európai Bizottság az állami segítségért cserébe arra kötelezte a Commerzbankot, hogy váljon meg az Eurohypo-tól. Hitelezték a Budapest határában épülő Tópark ingatlan beruházást is, ami szintén nem egy sikertörténet.

2007-ben Ukrajnában vásárolták fel a Forum Bankot, amit a veszteséges működés miatt egy befektetői csoportnak adtak el.
Érintettek voltak Detroit önkormányzatának csődjében is, az Eurohypon keresztül 400 millió Dollár kölcsönt nyújtottak, amit 2013-ban kénytelenek voltak leírni.
A fizetésképtelenné vált Praktiker barkács áruházlánc legnagyobb hitelezője is a Commerzbank volt, ugyancsak az Eurohypon keresztül. Ebben az időszakban zuhant a részvény árfolyam jelenlegi mélypontjára. A grafikon jól tükrözi a bank elhibázott üzleti döntéseit, és a bank a válság óta nem is fizet osztalékot.

[/vc_column_text][vc_single_image image=”20566″ img_size=”full” add_caption=”yes” alignment=”center” onclick=”link_image” css=”.vc_custom_1533660624238{margin-bottom: 15px !important;}”][vc_column_text]

Azért jó hír a bank részvényeseinek, hogy a Commerzbank vállalati és lakossági ügyfélállománya óriási, és az ügyfelek továbbra is bíznak a pénzintézetben. A bank a DAX 30 indexben „csak” 1,19 %-os súllyal szerepel, de a Deutsche Bankkal együtt már komoly kilengéseket tudtak okozni az elmúlt években.

A DAX cégóriások láthatóan nem pihennek, időről időre új hírekkel szolgálnak. A cikkünkben felsorolt vállalatok mindegyike megélt jó és rossz időket, de egy közös mindenképpen van bennük. A legnagyobb nehézségek után is talpra tudtak állni és megfelelni az adott kor kihívásainak.

 

Források:

https://www.beiersdorf.hu/rolunk/profilunk/attekintes

https://de.wikipedia.org

https://www.bmwgroup.com/de.html

https://www.commerzbank.de/[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row bg_type=”bg_color” bg_color_value=”#efefef”][vc_column css=”.vc_custom_1511520061991{padding-top: 20px !important;}”][vc_column_text css=”.vc_custom_1514977790229{margin-bottom: 20px !important;}”]

A posztok szerzői a TőzsdeiKereskedés alapítói, az írásaik saját magánvéleményüket tükrözik és nem minősülnek sem befektetési tanácsadásnak, sem pedig befektetési elemzésnek.

[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row]