Amerika – Kína kereskedelmi háború

2.rész: A jelen

Előző cikkünk óta eltelt pár hét, a kereskedelmi háború még javában folyik, a tőzsdék pedig tovább szárnyalnak. Az előzményekben megvizsgáltuk az okokat, melyek alapján kitört a kereskedelmi háború a világ két nagyhatalma között. Valamint kicsit közelebbről megismertük a két országot és vezetőiket.

Amennyiben összefoglaljuk, hogy Trump mit is kifogásol Kínával szemben, láthatjuk, hogy a vámok kivetése inkább csak egy eszköz, mint az igazi cél ebben a háborúban. A kereskedelmi háború egy olyan Amerika által gondosan kidolgozott fegyver, mely a két világhatalom elcsúszott kereskedelmi mérlegét hívatott egyensúlyba hozni.

Ezen felül pedig Kína gazdasági összképét szeretné átrendezni oly módon, hogy mindeközben az amerikai adófizetők és vállalatok a lehető legkevesebb negatív hatást érzékeljék a folyamatból. Ezt Robert Lighthizer, amerikai kereskedelmi képviselő a következőképpen fogalmazta meg a Szenátus előtt 2018 márciusában a csapata által számítógépes modellek segítségével létrehozott kereskedelmi háború tervéről:  „Nagy erőket fordítottunk a terv kidolgozására, mely egy gondos, aprólékos, visszafogott és üzletileg megfelelő számítások eredménye.”

Amiről beszélt, az egy 28 oldalas dokumentum, mely tételesen tartalmazza azt a több mint 800 árut, mely potenciálisan a legfontosabb ipari ágazatokba tartozik Kínában, és melyet 34 milliárd USA dollárnyi vám kivetése érzékenyen érintene.

Miért éppen ennyi? Mivel az algoritmus számítása szerint megközelítőleg ilyen nagyságú értékben lopott Kína Amerikától évente információs és technológiai jogokat, javakat. Azonban Lighthizer azzal nem számolt, hogy az elnökük bizony nem szeretne sem visszafogott sem gondos lenni, ha Kínáról van szó. Így az ő számítása ezt a 34 milliárd dollárt 50 milliárdra változtatta, a szavaival élve, ez a minimum.

Amerikának a hatalmas kereskedelmi deficiten kívül fájó pont még a technológia, szellemi és információs tulajdon illegális eltulajdonítása, mely szorosan összefonódik a külföldi vállalatok Kínában történő kedvezőtlen bánásmódjával és szabályozásával. Aki kicsit is tisztában van Kína kommunista rezsimjével tudja, hogy Kínában a hazai vállalatokat igen sok előny illeti, cserébe viszont a vállaltoknak elsősorban az államhoz kell, hogy lojálisak legyenek.

Amerika ezen a két területen szeretne mindenekelőtt változást elérni kínai oldalról. Kína pedig természetesen nem szeretne több vámot fizetni, hiszen nekik minden jó volt úgy, ahogy a kereskedelmi háború előtt volt.

Egy biztos, jelenleg már mindkét ország érzi a negatív hatásokat, sőt a világ többi országa is. Kínának eddig a kivetett vámok több, mint 35 milliárd dollárjába kerültek, GDP-ük pedig vészes csökkenést mutat, ahogy előző cikkünkben ezt be is mutattuk.

Összefoglaló az Amerikai – Kínai kereskedelmi háború mérföldköveiről

Első lépésben egy grafikon segítségével tekintsük át, milyen ütemben is zajlott a vámok kivetése a két ország részéről:

Láthatjuk, hogy egy rendkívül gyors emelkedés ment végbe másfél év alatt. Ennek hosszútávú következményei lesznek mindkét ország és a világ gazdaságára is, melyeket következő cikkünkben fogunk részletesen kifejteni.

Ahhoz, hogy még pontosabb képet kapjunk a jelenlegi helyzetről, a számokon felül tekintsük át 10 ponton keresztül, időrendi sorrendben az eddigi történéseket:

  1. 01.12. Trump és Xi Bunos Aires-ben tárgyalnak a G-20 ülés alatt, itt még békés a helyzet nagy ígéretekkel. Amerika megígéri az újabb vámok kivetésének szüneteltetését, Kína pedig ígéretet tesz egy hatalmas összegű amerikai árurendelésre.
  2. 05.10. Amerika megemeli 25%-ra 200 milliárd dollár értékben a Kínából jövő áruk vámját. Erre válaszul Kína 60 milliárd dollárnyi vámot vet ki amerikai árukra.
  3. 05.16. Az Amerikai Kereskedelmi Hivatal feketelistára teszi a kínai Huawei vállalatot, valamint korlátozza annak a 68 hozzá kapcsolódó cégnek a tevékenységét, melyek amerikai vállaltokat szolgálnak ki a Huawei termékeivel.
  4. 06.29. Osakában találkozik Trump és Xi, megegyeznek a tárgyalások új alapokra helyezéséről, azonban a hangulat hamar kedvezőtlenné válik a folytatáshoz.
  5. 08.05. Az amerikai pénzügyminisztérium azzal vádolja Kínát, hogy manipulálja nemzeti valutáját. Hiszen Peking engedte vagy inkább elősegítette, hogy a Jüan átlépjen egy pszichológiai határt és soha nem látott szintekre gyengüljön.
  6. 09.20. Két napos ülés után, mely kedvező és remek hangulatban telt, Amerika ígéretet tesz 400 kínai termék vámjának megszüntetéséről.
  7. 09.23. A kínai vállalatok újra megkezdik az amerikai szójabab rendelést, egyelőre visszafogott mennyiségben.
  8. 10.07. Az Amerikai Kereskedelmi Hivatal újabb 28 kínai vállalatot vesz fel a feketelistára a Huawei mellé, melyek részt vettek Xinjiang-ban a muszlim ujgur kisebbség ellen elkövetett emberjogi sérelmekben.
  9. Trump és Liu He, kínai miniszterelnök-helyettes részt vesz egy találkozón, melynek keretében elkezdenek dolgozni az első részmegállapodáson (Phase One Deal)
  10. 2019.11.08. Trump kijelenti, hogy ő még nem egyezett bele a Kína elleni vámtarifák részleges visszavonásába, így az Első részmegállapodás létrejötte egyelőre bizonytalan.

A 3. pontra érdemes kitérni és közelebbről megvizsgálni, hogy valóban miről is szólt ez a nagy port felkavaró intézkedés, melyet azóta több pontos enyhítettek. A Huawei egy kínai telekommunikációs eszközöket és alkatrészeket gyártó vállalat, mely a kínai állam által nyújtott igen kedvező működési feltételek segítségével lényegesen olcsóbb és jó minőségű árukat tud előállítani, mint például az Ericsson vagy a Nokia. Mindezt rendkívül sikeresen teszi, az elmúlt évben megközelítőleg 103 milliárd dollárnyi bevételt generálva, melynek fele a hálózati eszközök gyártásából származik.

De Amerikát nem igazán ezek a számok aggasztják, hanem a jövő 5G technológiában rejlő lehetőségek, mely területen a Huawei vezető szerepet tölt be. Ugyanis ezen az okos rendszeren keresztül rengeteg szerteágazó terület lesz megfigyelhető, az otthonunk teljes szabályozásán át – legyen szó a fűtésről, kamerákról vagy páratartalomról- egészen a nagyvállalati, országos rendszerek szabályozásáig.

Viszont egy Achilles sarka van még ennek a jövőbeni szuperokos technológiának, mely miatt Trump is felemelte a hangját: a biztonság. A Huawei technológiát felhasználó informatikai eszközök egyszer csak finoman szólva meghibásodhatnak vagy netalántán feltörve őket fontos, titkos információhoz juttathatják akár a gyártót is.

„Meg kell védeni az országot és lakosait az ellenségtől!” – mondta Trump.

Ezekre a vádakra a Huawei természetesen reagált, mégpedig oly módon, hogy hozzáférhetővé tette a Brit Nemzeti Kiberbiztonsági Központ számára a forráskódját, így ellenőrizhették azt az esetleges internetes kiskapuk szempontjából, mely a felhasználók biztonságát veszélyeztetheti. A britek semmi gyanúsat vagy veszélyeset nem találtak a vizsgálat során. Ennek ellenére Trump és emberei gyanakvók maradtak. Kína pedig továbbra is hangoztatja, hogy a Huawei így már világszerte kedvezőtlen bánásmódban részesül, melyet meglehetősen sérelmeznek.

Viszont, amennyiben a Huawei biztonságos, akkor miért is szeretné ennyire korlátozni a vállalat működését Trump? Erre egyértelműen a válasz Kína felemelkedésének lassítása ezen a területen és az amerikai nagyhatalom megtartása a világ első helyén.

Milyen árukra vonatkoznak az Amerika által kivetett vámok?

Ezt a kérdést egy grafikon segítségével válaszolhatjuk meg a legpontosabban:

Látható, hogy Amerika a stratégiailag fontos részeket célozta, mellyel gyengítheti a kínai gazdaságot. Kína ellenben főként a mezőgazdaságra, valamint gyógyszeriparra, fogyasztói cikkekre, informatikai termékekre és autóalkatrészekre koncentrált.

Ebből a felsorolásból Amerika számára az egyik legfájóbb pont kétségtelenül a mezőgazdaság, azon belül a szójabab megrendelések csökkentése és magasabb vámmal való sújtása.

Fontos kiemelni, hogy szójababot szinte csak Kína számára termesztenek Amerikában, az ország déli és középső részének ez az egyik fő megélhetési forrása – Trump támogatóinak többségét is itt találjuk.

Így egyértelmű, hogy ez az egyik legfontosabb pont a megállapodásban. Cserébe Trump elkezdi az eddigi vámtarifák csökkentését és eláll a december 15.-én hatályba lépő újabb vámtarifák kivetésétől.

Folytatjuk cikksorozatunkat a témában a nemrég aláírt Phase One Deal részleteivel és a piacokra gyakorolt hatásaival.

A posztok szerzői a TőzsdeiKereskedés alapítói, az írásaik saját magánvéleményüket tükrözik és nem minősülnek sem befektetési tanácsadásnak, sem pedig befektetési elemzésnek.